AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió kialakulásának története

1643-tól a váradi

100 magyar nyelvű kalendáriumok követték ezt a szokást. Azonban nem minden évben és ráadásul városonként különböző időtartamon át alkalmazták a magyar „Cisio Janus"-t e naptársorozatok. így az úttörő Debrecenből utoljára 1626-ból,

101 Kassáról 1668-ból,

102 Bártfáról 1646-ból,

103 Pápáról 1629ből,

104 Kolozsvárról 1648-ból,

105 Váradról 1658-ból

106 ismeretes. Szebenből eddig csak 1668-ból,

107 Patakról pedig 1660-ból

108 és 1663-ból

108a maradt fenn naptár magyar „Cisio Janus"-szal. Jogos a feltételezés, hogy a fenti sorozatok akár már korábban is kezdődhettek és még későbben végződhettek, de a kalendáriumok igen nagy fokú pusztulása miatt minderről csak igen korlátozottan nyerhető áttekintés. Legtovább élt és legtöbb ilyen jellegű tagja a lőcsei naptársorozatnak ismeretes, ahol az 1670. esztendőre szóló kiadásban olvasható utoljára a magyar „Cisio Janus".

109 A fenti sorozatok mindegyike — az egyetlen pápaitól eltekintve — tizenhatodrét alakú, és bennük mindig az ó-naptár napjai mellett tüntették fel az ünnepvers szótagjait. A pápai naptárak formátuma nyolcadrét, és kizárólag az új időszámítás szerint készültek. Itt említhető még meg, hogy hasonló kivitelben jelentek meg magyar nyelvű kalendáriumok Bécsben is, ahol az 1634-re szóló naptárban a latin „Cisio Janus" szótagjai láthatók.

110 Összefoglalóan megállapítható, hogy 1603—1670 között legalább kilenc hazai városban készítettek több mint félszáz olyan egyetlen évre szóló kalendáriumot, amelyben a magyar „Cisio Janus" szótagjai olvashatók. Ez biztos ismérve e verses ünnepnaptárak rendkívül népszerű és elterjedt voltának. A fentiek eddig kizárólag a „csízió" szó legrégibb és egyben legszűkebb értelmével, a „versbe szedett ünnepnaptárral" kapcsolatos témákkal foglalkoztak, vagyis azzal a rigmussal, amelynek segítségével megtanulhatók voltak a legfontosabb állandó ünnepek. Ennek a versikének következetes elnevezése leghelyesebben „Cisio Janus"-nak tűnik. Ez a szóhasználat ajánlható egyrészt azért, mert a 16—17. században elsősorban ezzel a címmel illették, másrészt ilyen módon elhatárolható a „csízió" szónak az alábbiakban részletes kifejtésre kerülő és időrendben második értelmétől, s így a félreértések elkerülése lehetővé válna. sem igen tudott ezzel mit kezdeni: „Érthetetlen tréfának látszik a görög naptár közlésének módja is." (Az első lőcsei kalendárium az 1626-odik évre. Bevezetővel és megvilágító jegyzetekkel közli HAJNÓOI R. József. Lőcse, 1909. V—VI. 1.). 98. RMK I 572. 99. RMKI 1791. 100. RMK I 750. 101. SZTEIPSZKY I 1904/111. 102. RMK I 1067. 103. SZTEIPSZKY I 1976/183. 104. RMK I 585. 105. RMK I 804. 106. SZTEIPSZKY I 2018/225. 107. SZTEIPSZKY I 2060/267. 108. RMK I 967. 108a RMK I 996a — A Sárospatakon őrzött töredék eddig még publikálatlan. 109 RMKI 1105. 110. SZTEIPSZKY I 1938/145. 284