AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Wix Györgyné: Német szerencselovagok a 18. század végi Magyarországon

Német szerencselovagok a 18. század végi Magyarországon (Kultúrtörténeti adalékok az OSZK néhány ritkasága nyomán) WIX GYÖRGYNÉ 1763 egy csípősen hideg, ólmos-szürke hajnalán, a zordon Burgban szurtos kis ember térdepel az uralkodónő hálókamrájának kandallója előtt. A tüzet élesztgeti s közben — szokása szerint — pletykákat mesél a királynőnek. A mai pletyka meglehetősen közismert, nem a legfrissebb, hiszen a daliás testőr, II. FRIGYES porosz király egykori kegyeltje, a pletyka tárgya, TRENCK Frigyes báró hosszú évek óta raboskodik a magdeburgi börtönben. A fűtő mindenesetre iparkodik minél színesebben, érdekesebben mesélni. Fontos megbízatása van: az uralkodónő érdeklődését kell felkeltenie, szívét' meglágyítania TRENCK iránt. Tudva, hogy MÁRIA TERÉZIA reggelenként elbeszélget vele, közvetítő útján megkereste és felbérelte erre TRENCK egykori szerelme, szenvedéseinek akaratlan okozója, AMÁLIA hercegnő, NAGY FRIGYES húga. Érdemes a jelenetet elképzelnünk: a szegény kis fűtőt, amint a kályhában matat és TRENCKről mesél, meg a csipkés dunnái között pihenő MÁRIA TERÉziát, ahogy ezeket a meséket kíváncsian hallgatja. Nem maradt feljegyzés arról, hogy a királynő TRENCK iránti érdeklődését a magdeburgi várbörtön foglyának súlyos rabláncai keltették-e fel jobban, vagy azok a titkos szerelmi láncok, amelyek AMÁLIA hercegnőhöz fűzték, s udvari pletykák útján NAGY FRIGYES fülébe jutva, TRENCK kegyvesztettségéhez, majd bebörtönzéséhez vezettek. Arról viszont — éppen TRENCK szájából — maradt fenn tudósítás, hogy az öreg fűtő szavai nem maradtak hatástalanok.

1 MÁRIA TERÉZIA közbenjárt az osztrák alattvalónak számító báró érdekében II. FRiGYESnél, aki nem tagadhatta meg egykori ellenfele kérését. A hajnali pletyka végül is TRENCK számára királyi kegyelmet és ausztriai letelepedést eredményezett, a fűtőnek pedig tízezer csengő aranydukátot AMÁLIA hercegnőtől. Lehet, hogy a történet, mint annyi más, amit TRENCK mondott el, vagy írt le, „non é verő", az azonban bizonyos, hogy ,,ben trovato". Ennél a jelenetnél stílusosabb indítást el sem lehet képzelni a ,,lézengő Bitterek" sora számára, akik TRENCK nyomában menedéket és megélhetést keresni a Habsburg monarchia 1. THIÉBATJLT 1807-ben megjelent Mémoires-]ai szerint TRENCK Párizsban beszélt neki szabadulásának körülményeiről. (TRENCK: Merckwürdige Lebensgeschichte. . . München-Leipzig, 1912. Bd. 1. 15. 1.) 14* 211