AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Hogyan fogadta társadalmunk és a külföld a Széchényi Könyvtár alapítását?

PEANDT Ignác pesti egyetemi orvosprofesszor a delfoi Apolló szentélyhez hasonlította SZÉCHÉNYI könyvtárát.

195 SÁNDOBEFI József Bécsben élő magyar orvos szintén templomként tiszteli a Széchényi-tékát, mégpedig panteonként, amelyben a tudós ősök pihennek.

196 Végül egy erdélyi orvos, NYULAS Ferenc, Kolozs megye Ordinarius physicusa magyar nyelvű levelében „halhatatlan institutum"-ként emlegeti a Nemzeti Könyvtárt.

197 Meg kell még említeni egy hazai szerb természettudósnak vagy inkább polihisztornak, Atanasije STOJKoviő-nak levelét is, ez, a magyar gimnáziumokban tanult és németországi tudományos képzettségre szert tett, (a göttingeni tudós társaságba és a jénai természetkutatók társaságába beválasztott), de végül is orosz egyetemi katedrán megállapodott kiváló férfiú a következő sorokat intézte SzÉCHÉNYi-hez: „Mit freudevollem Herzen erfülle ich Hochder

őseiben schönen Wunsch und glaube diesem recht zu entsprechen, indem in meiner Muttersprache antworte. Es ist ohnehin die öaracteristischeste unseres Vaterlandes aus einer Mannigfaltigkeit der Nationen zusammengesetzt zu seyn, die alle ihre eigenthümlich-verschiedenen Sprachen behalten; und dass man es doch bey allen diesen unglaublichen Verscheinenheiten mit raschen Schritten auf der Kultur-Leiter vorwärts rücken sieht. Aber ist es wohl auch möglich, dass eine — wenn auch aus soviel heterogenen Theilen bestehende Nation — nicht schnelle Fortschritte mache, welche in ihrem Schose Männer hat, die auf das Ganze mit Zauberkraft zu wirken und der gesammtem Masse einen neuen Schwung zu geben wissen." Levele második felében azonban ő is — akárcsak WALLASZKY Pál — azt az észrevételt teszi a nyomtatott katalógusra, hogy abból sajnálatos módon hiányoznak a bontakozóban levő szerb irodalom termékei, így pl. Jovan RAJIÖ (1726— 1801) tudós kovili archimandritának történeti munkája.

198 A természettudósok kategóriájában kell megemlítenünk egy ekkoriban kibontakozó új alkalmazott tudományágnak, a mezőgazdaságtannak négy jeles hazai képviselőjét: MITTEEPACHEE Lajos pesti egyetemi tanárt, BOGSCH János pozsonyi tanárt, valamint NAGYVÁTHY Jánost és PETHE Ferencet, a keszthelyi Georgikon tanárait. Az utóbbi kettő magyar nyelven köszöntötte SZÉCHÉNYIÉ NAGYVÁTHY a Somogy megyei Csurgón kelt levelében először a somogyi „magyar parlag"-ról fest komor képet, majd örömét, reményét fejezi ki a Nemzeti Könyvtár alapítása kapcsán, de ugyanekkor baj sejtelmek is gyötrik. Kijelenti, hogy ő nem tartozik az érdemes literátorok közé, majd így folytatja: „De hogyan is lehetne Csurgón és körülötte [nagy] darab földön literátor okát találni. Itt csak calendariumot is a gyolcsos tótoktól kell venni. Sőt ab anno 1550 annyira kialudtak a legelőször itt született magyar músák, hogy lakos-társaim többnyire, mint amaz olasz herélt énekesek a Scipióknak és Antoniusoknak sírhalmain, a veres barátoknak, Könyves Kálmán, Nagy Lajos, Janus Pannonius, Zrednai Vitéz János, Drágfi Balázs, Szegedy Mihály és a Zriniek könyves lakhelyein érzés nélkül dombolnak. Ámbár pedig ez így légyen, mindazáltal nem tagadhatom, hogy a tudományt másokban és annak talán több évszázadokig követfő] nélkül maradó Asinius Pollioját különösen Excellentiádban egész erőben ne becsülném s ne magasztalnám. Segélje^ az Isten, kegyelmes gróf, Excellentiádat hazafiúi áldozatjának boldog végre vivésében! En az innen származható, Hazám régen várt prag195. Uo., 496-497. f. 1802. dec. 28. 196. Uo., 531. f. 1802. nov. 24. 197. Uo., 464. f. Kolozsvár, 1804. nov. 30. 198. Uo., 678-679. f. Pest, 1802. dec. 29. 149