AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Hogyan fogadta társadalmunk és a külföld a Széchényi Könyvtár alapítását?

Egy világi pap, DÖME Károly izsai (Komárom megyei) plébános nyilatkozata ebben az óhajban csúcsosodott ki: ,,Óh Haza, emelj oszlopot a te nagy fiadnak"

7

"

ul BOGYAI Mihály kósdi parochus szerint a könyvtár a régi múzsákkal való érintkezésre (,,

commercium Musarum veterarum") nyújt lehetőséget.

142 Főpapi nyilatkozatok A főpapok általában ugyancsak tisztelettel, de úgy látszik, mintha hűvösebb elismeréssel fogadták volna a Széchényi Könyvtár alapítását. Persze, azért körükben is előfordultak igazi, fenntartás nélküli méltatok. Ilyen volt KŐSZEGHY László csanádi püspök. Levelében széles történeti távlatba állítva örömteli méltatást olvashatunk a Hungarica Bibliothecáról; nemcsak Nagy Lajos és Mátyás király korát emlegeti mint dicső előzményeket, hanem — némi túlzással — az antik világ híres gyűjteményeit, a pergamoni ós alaxandriai könyvtárt is párhuzamba állítja a Széchényi könyvtárral.

143 MILASSIN Miklós székesfehérvári püspök, is mint a haza legnagyobb reményét („spem optimam patriae") üdvözölte a Széchényi Könyvtárt.

144 MÁRTONFI József erdélyi püspök levele tartózkodóbbnak tűnik. 0 mindössze annyit közölt SzÉCHÉNYivel, hogy kitűnő nyomtatott katalógusai mintául fognak szolgálni a BATTHYÁNY Ignác által létrehozott és ő általa is gyarapított gyulafehérvári könyvtár címjegyzékeinek elkészítésénél.

145 Még hűvösebb hangú gr. KOLLONICS László kalocsai érseknek, a századforduló egyik legnagyobb könyvtáralapító főpapjának levele. Alig több udvarias köszönetnyilvánításnál .

14 6 Hasonlóképpen inkább csak elegáns fogalmazású, udvarias mondatok, semmint mélyen szántó gondolatok jellemzik a többi főpap (ZERDAHELYI Gábor besztercebányai, FUCHS Ferenc nyitrai, Rosos Pál veszprémi püspök és SZABÓ András esztergomi vikárius) levelét is. Némiképp kivételt képez két hazai délszláv főpapnak, a horvát Maksimilian VRHOVAC zágrábi püspöknek és a szerb Stefan STRATIMIROVIC karlócai érseknek levele. Mindketten szívélyes hangon és őszinte elismeréssel üdvözölték SZÉCHÉNYIÉ Az előbbi nemcsak méltatta a Nemzeti Könyvtár jelentőségét, hanem saját részéről való gyarapítását is kilátásba helyezte. (Ez később meg is történt.)

147 Az utóbbi pedig — nyilván avégből, hogy SZÉCHÉNYI érdeklődését a szerb kultúra iránt is felkeltse — négy sűrűn teleírt oldalon valóságos értekezést írt a szláv népek nyelvéről, kialakulásáról és a cirill írásmódról.

148 A kanonoki méltóságot viselő jeles papi személyek (KOLLER József és Zsivics Mátyás pécsi, SZERDAHELYI György Alajos váci, br. FISCHER István egri, gr. SAUER Kajetán nagyváradi, VANTSAY János és KASZANITZKY Ádám esztergomi, NEUMANN Ernő és RADVÁNYI Aladár csanádi kanonok), valamint a kano141. Uo., 238. f. 1803. ápr. 3. 142. Uo., 178. f. 1803. febr. 18. 143. Uo., 376. f. Temesvár, 1806. márc. 22. 144. Uo., 422. f. Székesfehérvár, 1804. márc. 28. 145. Uo., 411. f. Pozsony, 1802. aug. 15. 146. Uo., 361. f. Buda, 1803. febr. 12. 147. Uo., 587. f. Pozsony [1807.] júl. 30. 148. Uo., 676-677. f. Pozsony, 1802. aug. 13/25. 135