AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Hogyan fogadta társadalmunk és a külföld a Széchényi Könyvtár alapítását?

Műveltségi fölénye a középnemességgel és a polgársággal szemben éppen ebből a történelmi helyzetváltozásból és szerepköri tágulásból adódott. Ahhoz ugyanis, hogy a Habsburg-monarchia kormányzati, diplomáciai és katonai vezető pozícióiban helyt tudjon állni, korszerű magas műveltségre és széles látókörre kellett szert tennie. Ezt rendszerint a bécsi Theresiana Academiáhaxi, vagy a bécsújhelyi katonai akadémiában folytatott tanulmányok, illetőleg nagy európai körutazások révén szerezte meg. Mindez Magyarországot csak annyiban érintette, hogy a Bécsből időnként birtokaira hazatérő mágnások Nyugatról importált felvilágosult szellemű könyveikkel és szabadkőműves szervező tevékenységükkel a 18. század hetvenes-nyolcvanas éveiben kezdeményezői lettek elavult, egy házias jellegű közműveltségünk megújulásának.

114 A magyar nyelv kiművelése és általános használata, valamint egy sajátszerűen magyar nemzeti irodalom és tudományosság életre hívása érdekében megindult BESSENYEi-féle társadalmi propaganda azonban általában hidegen hagyta ezt az aufklärista, gallomániás arisztokráciát. Igaz, vannak nyomai annak, hogy az 1790. évi nagy nemzeti reformmozgalom a mágnásvilágba is behatolt; úgy tűnt, akadtak közöttük SZÉCHÉNYI Ferenchez hasonló, más megtérők is,

115 azt azonban, hogy e kevesek pálfordulása kiállta-e a bécsi reakció tűzpróbáját, nem lehetett tudni. A Nemzeti Könyvtár alapítása mindenesetre nekik is alkalmat adott a megnyilatkozásra. Nézeteiket természetesen nem lehet úgy, mint a középnemességét a vármegyék keretében, kollektive is megismerni, csupán egyedeiken keresztül. SZÉCHÉNYI szóban forgó levélgyűjteményében mintegy 40 magyar arisztokrata személytől származó üdvözlő iratot találunk. Azt jelenti ez, hogy a könyvtáralapító csupán ennyi mágnást s nem többet tartott méltónak nyomtatott katalógusával megtisztelni. A választottak legtöbbje nemcsak közéleti, kormányzati szereplő volt, hanem kiváló, magas műveltséggel rendelkező ember is. Ha e mágnás-leveleket nyelvi szempontból vizsgáljuk, azt találjuk, hogy az egésznek alig negyedrésze magyar nyelvű; vagyis mindössze 8 személy köszönte meg magyarul SZÉCHÉNYI figyelmét, illetőleg méltatta érdemét. E főnemesek a a következők voltak: br. ALVINCZY József, gr. GYULAI Albert és Ignác, mindhárman a császári hadsereg tábornokai, továbbá gr. ANDRÁSSY Leopold betléri földesúr, jeles műgyűjtő, gr. ESZTERHÁZY Nep. János, az erdélyi udvari kancellária első tanácsosa, br. MESNIL János, br. ORCZY József gyöngyösi nagybirtokos és költő, br. VAY Miklós golopi földesúr, az angol Royal Society tagja. Rajtuk kívül ketten (gr. MÉREY és gr. O'DONELL József) francia nyelvű levélben válaszoltak SzÉCHÉNYinek. Valamennyi többi személy latinul írt. E jelenséget azonban itt és most nem lehet rosszallóan magyarázni. Oka ui. minden bizonnyal abban rejlik, hogy tudományos vonatkozásokban a latin nyelv használata még mindig szinte kötelező erejű volt. Maga SZÉCHÉNYI is többnyire latinul írta leveleit, csak kivételesen magyarul. A tartalmi vizsgálatra térve, legyen szabad itt mindenekelőtt a magyar levelezők nyilatkozatait szemügyre venni. Több tekintetben is kellemes meglepetést okoznak ALVICZY tábornoknak 114. BERLÁSZ, Könyvtári kultúránk. 311 — 316. 1. 115. MABOZALI, AZ 1790/91. országgyűlés. I. k. 273-340. 1. 9 OSZK Évkönyve 129