AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)
II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Hogyan fogadta társadalmunk és a külföld a Széchényi Könyvtár alapítását?
országról vagy magyar dolgokról írtak, ha idők során el nem pusztult, ismeretlen helyen volt szétszóródva; lelőhelyüket csak hosszadalmas, gyakran évekig tartó tudakozódások, levelezések után lehetett felfedezni, vagy egyáltalában nyomukra sem lehetett találni. Érthető tehát, hogyha a tudós kutatók körében idővel egyre gyakrabban felvetődött az eszme: milyen üdvös lenne, ha sikerülne egyszer minden magyar tárgyú könyvből egy-egy példányt valamiféle olyan gyűjteményben összehordani, amely bármely érdeklődő számára hozzáférhető, használható lenne. Tudjuk, hogy a század utolsó három évtizedében egyes literátorok meg is próbálkoztak magánúton, főpapi vagy főúri mecénások révén, sőt hivatalos úton is valóra váltani e gondolatot. PEAY György pl. 1781-ben BATTHYÁNY József esztergoni érsekhez fordult ilyen értelmű javaslattal, 22 KOVACHICH Márton György pedig pár évvel előbb, 1774-ben a legfőbb magyar hatósághoz, a Helytartótanácshoz intézett terjedelmes emlékiratot e tárgyban. 23 Más hasonló kísérleteknek is van nyomuk, sőt — igaz nem közhasználati célzattal — részleges megvalósítási kísérleteknek is. Az utóbbiak közül kiemelkedik CORNIDES Dániel professzornak Pesten létrehozott híres magyar történelmi bibliotékája, 24 valamint JANKOVICH Miklós polihisztorikus magyar könyvtára. 25 3. Kulturális reformjavaslatok az 1790-i országgyűlésen A nemzeti közkönyvtár ügyének azonban 1790-ig nem akadt megértő, áldozatkész felkarolója. Ebben a kiemelkedő jelentőségű esztendőben hirtelen mégis jóra fordulni látszott a dolog. Mint ismeretes, RÉVAI Miklós kinyomtatta BESSENYEI híres akadémia-javaslatát és az országgyűlés rendéinek megvalósításra ajánlotta, 26 DECSY Sámuel pedig Pannóniai Féniksz című könyvében lelkes agitációt végzett új kulturális intézetek egész sorának, így egy akadémiai rendeltetésű nemzeti tékának életre hívása érdekében is. 27 A mámoros politikai légkörben nem lehetett kitérni e kívánalmak elől. A diéta — tudjuk — a királyi jogok sérelmével is hajlandó volt a kulturális reformok bevezetésére. A 67. törvénycikk elrendelte egy tudományos-irodalmi szakbizottság (deputatio literaria) felállítását s ennek keretében egy széleskörű törvényjavaslat kidolgozását. 28 Ügy tűnt, hogy 22. THALLÓCZY Lajos: Könyvtártörténeti adalékok az esztergomi prímást levéltárból. — Magyar Könyvszemle. 1906. 380 — 382. 1. 23. KOVACHICH első idevágó javaslatát ( Bibliothecae publicae erigendae et almae Gaesareo-Regiae Scientiarum Universitatis Tymaviensi adiungendae) az OSZK kézirattára őrzi Fol. Lat. 86 jelzetű kötetben (ff. 20 — 24.). Második javaslata (Cogitationes pro piano erigendae Bibliothecae Nationalis) is itt található Fol. Lat. 2565 jelzeten. 24. COKNIDES tákájának nyomtatott jegyzékét 1. Glarissimi Danielis Gornides in Regia Universitate Hungarica quondam. . . professoris . . . Bibliotheca Hungarica, sive catalogus scriptorum de rebus omnis generis Hungáriáé adnexarum provinciarum, gentiumquef inimitarum typis publice editorum, quam manu exaratorum. Pestini, 1792. 25. BEKLÁSZ Jenő: Jankovich Miklós könyvtári gyűjteményeinek kialakulása és sorsa: OSZK Évk. 1970-1971. Bp. 1973. 109-173. 1. 26. [RÉVAI, Nicolaus:] Planum erigendae Eruditae Societatis Hungaricae. Viennae, 1790. 27. DECSY Sámuel: Pannóniai Féniksz avagy hamvából fel-támadott magyar nyelv. Béts, 1790. 128-161. 1. 28. Magyar Törvénytár. Szerk. MÁRKUS Dezső. 1740 — 1835. évi törvénycikkek. Bp. 1901. 213. 1. 107