AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Hogyan fogadta társadalmunk és a külföld a Széchényi Könyvtár alapítását?

Hogyan fogadta társadalmunk és a külföld a Széchényi Könyvtár alapítását? BERLASZ JENŐ Memoriae Prof. Alexandri Domanovszky sacrum A bécsi, a pozsonyi és a pest-budai sajtó csaknem egyidőben, 1802. augusztus végén és szeptember elején adott hírt arról, hogy SZÉCHÉNYI Ferenc gróf, az országszerte ismert mecénás, sajátszerűen Magyarországra és kapcsolt részeire vonatkozó, muzeális jellegű könyvgyűjteményét, királyi jóváhagyással ,,a Magyar Haza közhasznára ajánlotta és ajándékozta". Közölték a hírlapok azt is, hogy a tékát — amely könyveken kívül kéziratokat, metszeteket, térképeket, címerrajzokat és becses éremgyűjteményt is tartalmazott — a gróf a maga költségén további régi szerzeményekkel, a Helytartótanács pedig a sajtó alól ezután kikerülő hazai nyomdatermékekkel, ún. köteles példányokkal fogja gyarapítani. Kiderült a közleményekből az is, hogy az új bibliotéka az alapító által kinevezett, de az egyetemi pénzalapból fizetett három főnyi személyzet kezelése mellett, Pest városában, a JÓZSEF császár által eltörölt pálosrend kolostorában fog az érdeklődőknek rendelkezésére állni. Mindezen felül még azt is kötelességének tartotta a sajtó megjegyezni, hogy az intézmény létrejöttében kiváló része volt „József nádorispány hathatós közbenjárásának'''' is.

1 Néhány hét leforgása alatt e hír az ország minden részébe eljuthatott s a társadalom művelt köreiben nyilván nagy érdeklődést keltett. Feltehetőleg a közönség keveselte a hivatalos hangú közleményekben foglaltakat; többet kívánt volna megtudni. Szerették volna közelebbről is, konkréten megismerni a gyűjteményt, hogy fel tudják mérni a jelentőségét. Erre nem sokáig kellett várniok. Csakhamar ez is nyilvánosságra került. SZÉCHÉNYI ugyanis röviddel a sajtótudósítások megjelenése után a téka állományáról készült s már korábban (1799-ben, ill. 1800-ban) kinyomtatott katalógusát közel 500 példányban megküldte az ország érdekelt intézményeinek, úgyszintén a szellemi élet legkiemelkedőbb képviselőinek. Nem feledkezett meg arról sem, hogy a Magyarország iránt érdeklődő külföldi személyeknek is eljuttasson közel 100 példányt. A tisztánlátás lehetősége most már s még inkább a következő években, 1807-ig — amikor a katalógus pótkötetei is szétküldésre kerül1. KÓKAY György: Nemzeti Könyvtárunk megalapításának visszhangja a korabeli magyar sajtóban. — Az Országos Széchényi Könyvtár Evkönyve [a következőkben: OSZK Évk.~\ 1961-1962. Bp. 1963. 271-276. 1. A JÓZSEF nádor szerepét kidomborító sorokat 1. Magyar Hírmondó. 1802. aug. 31. (18.) számában. 101