AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - V. Windisch Éva: Fondok az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában

szerves fond), továbbá valamely személy kéziratgyűjtői tevékenysége során keletkezett, és a kézirattárban is együttesen kezelt gyűjteményt (mesterséges fond). A kézirattár csak történeti, tudományos, irodalmi vagy művészeti szempontból jelentős személyiségek fondjait gyűjti, ill. oly fondokat, melyekben e szempontokból forrásértékű dokumentumok találhatók. A fond lehet teljes hagyaték, ill. lehet annak számottevő mennyiségű töredéke (pl. egy levelezés, vagy ha valaki működése egy szakaszának dokumentumait adja át kéziratgyűjteménynek). A meghatározás már a választ is megadja kérdésünkre. Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára úgyszólván keletkezése időpontjától kezdődően gyűjtött hagyatékokat, levelezéseket, vagyis fondokat. SZÉCHÉNYI Ferenc kéziratgyűjteménye többek között VERANCSICS Antal hagyatékát foglalta magában. Az első, vásárlás útján beérkezett fond KOVACHICH Márton György 1809-ben, még életében átadott, tudományos és személyes anyagot egyaránt tartalmazó hatalmas dokumentumegyüttese. Ezt követték további történészhagyatékok, így MILLER Jakab Ferdinánd múzeumigazgató hagyatéka, SZIRMAY Antal, EDER József Károly, KOPPI Károly, GYURIKOVITS György, a jogtudós VÜCHETICH Mátyás hagyatékai, majd 1846-ban HORVÁT István nagyméretű, művei kéziratait, anyaggyűjtését, levelezését tartalmazó hagyatéka. A természettudósok közül KITAIBEL Pál és SADLER József terjedelmes hagyatékai kerültek a kézirattárba. Az írói fondok sorából BESSENYEI Györgynek 1811-ben a könyvtárra hagyott kéziratai, DUGONICS András és RÉVAI Miklós hagyatékai emelendők ki. A 19. század második felében számban ismét a történészhagyatékoké az elsőbbség. Ekkor kerül ide HORVÁTH Mihály, JÁSZAY Pál, NAGY Imre, RÓMER Flóris, WALTHERR László Imre, WENZEL Gusztáv hagyatéka. írói hagyatékok: BAJZA Józsefé, FAY Andrásé, SZIGLIGETI Edéé, VACHOTT Sándor és Sándornéé. Tudományos és politikai szempontból egyaránt érdekes a PULSZKY-hagyaték: PULSZKY Ferenc és családtagjainak iratai és levelezése. 1876-ban kerül a kézirattárba a kúria adományából a MARTiNOVics-mozgalom résztvevőinél lefoglalt irományanyag; köztük a legterjedelmesebb HAJNÓCZY József hagyatéka.

1 A 20. században a hagyatékok beáramlása gyorsabb ütemben folytatódik. A század első felében bekerülő tudóshagyatékok: APÁTHY István, BAYER József, CSENGERY Antal, FRAKNÓI Vilmos, GYERTYÁNFFY István, HEINRICH Gusztáv, IPOLYI Arnold, MARCZALI Henrik, MEDNYÁNSZKY Alajos, MELICH János, NAGY Iván, PONORI THEWREWK Emil, SCHÖNHERR Gyula, SOMLÓ Bódog, SZILÁGYI Sándor, SZINNYEY József, TAGÁNYI Károly, THALLÓCZY Lajos, TORMA Károly és József hagyatékai. Az írói-újságírói hagyatékok ABONYI Lajostól, FALK Miksától, JÓKAI Mórtól, JUSTH Zsigmondtól, KERTBENY Károlytól, KOMOR Andrástól, KRÚDY Gyulától, LISZNYAI Kálmántól, MADÁCH Imrétől, SÁRKÖZI Györgytől, 1. Összeállításunk csak válogatás. Kisebb együttesekre, jelentéktelen személyiségekre nem terjeszkedtünk ki (még ha hagyatékuk részben értékes anyagot tartalmaz is). A nagyobb hagyatéktöredékeket viszont megemlítettük. Nem soroljuk azonban fel a gyűjteményeket (mint pl. JANKOVICH Miklós gyűjteménye), sem azokat az anyagokat, melyek elszórtan, változó forrásokból, nem együttesként kerültek be a kézirattárba — még ha végül is egy-egy személyre vonatkozóan viszonylag nagy mennyiségű anyag gyűlt is össze (mint PETŐFI, KOSSUTH, utóbb ADY esetében). 142