AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - P. Eckhardt Mária: Liszt Ferenc és magyar kortársai az Országos Széchényi Könyvtár dedikált Liszt-zeneműveinek tükrében

Tekintve, hogy a VEBDi-átiratok közül a legkésőbb, 1882-ben keletkezett Reminiscences de Boccanegra önálló kiadványként először 1883-ban jelent meg, az ajánlás 1884 februári dátumát figyelembe véve, a gyűjteményes kötetet 1883ra vagy 1884 legelejére datálhatjuk. LISZT e népszerű átiratait ÁRKÖVYNÉ HODOLY Katalinnak ajánlotta. ARKÖVY József (1851—1922) orvosprofesszor nevét a magyar tudomány nagyjai között tartják számon. Orvosi diplomáját a budapesti egyetemen szerezte; a fogászatra és a szájsebészetre specializálta magát, ismereteit külföldön is (Londonban) elmélyítve. 1880-ban saját költségén nyilvános sztomatológiai intézetet nyitott Budapesten. ÁRKÖVYt tartják a magyarországi tudományos fogászat megalapítójának. Tudását nemcsak a gyakorlatban (saját intézetében, később a Rókus kórház fogászati osztályán, majd az újonnan alapított fogászati klinikán) kamatoztatta, hanem tudományos publikációk útján, s mint egyetemi tanár, előadásaiban is közkinccsé tette. A művelt orvosprofesszor házánál LISZT is megfordult; a korabeli sajtó beszámolt egy 1885. febr. 22-én ÁEKÖVYéknél rendezett zenei estélyről, melyen LISZT az egybegyűlteket a 2. Szerelmi álmok és a SCHUBERT keringői nyomán készült Soirees de Vienne előadásával bűvölte el.

8 LISZT kapcsolata az ÁRKÖVY-házaspárral azonban nem a férj, hanem a feleség útján jött létre. Erre már akkor is gondoltunk, amikor még nem ismertük „Madame Catherine Arkövy" leánynevét. PRAHÁCS Margit kitűnő levélgyűjteményében (Franz Liszt. Briefe aus ungarischen Sammlungen 1835—1886. Bp., 1966. Akad. KiadóJ szerepel ugyanis egy „Frau Katalin Árkövy"-hez írt levélke, melyben LISZT a házvezetőnőjét ajánlja be ÁRKÖVY doktorhoz fogászati kezelésre.

9 Az orvostörténeti szakirodalomban bukkantunk rá ARKÖVYNÉ leánykori nevére.

10 HODOLY Katalint a zenetörténet is számon tartja. Egy múlt századi magyar zenei lexikon, SÁGH Józsefé, így ír róla: „Hodoly Katalin, szül. 1851-ben Pálov nevű ungmegyei kies falucskában, hol összes tanulmányainak — s így a zongorajátéknak alapismereteit is egy nevelőnőtől sajátítá el. A zongora iránt tanúsított hajlam s kedv csakhamar azon elhatározásra bírta, hogy a művészetet válassza kísérőjének az életben. . . . 1870-ben Budapesten már Sipos[s] Ant[al] ismert nevű zong. művészünknél folytatta tanulmányait; később mint tehetséges tanuló Liszt Ferenchez került s három télen át szorgalmasan tanulva haladt előre. Kezeinek gyöngesége ma akadályozza egyedül a művészi pályán maradni s habár nyilvános működése nem ritkán eredménydús volt, mégis inkább zongoratanítással iparkodik a művészet előnyére lenni. 1877-dik évben a ,Nemzeti zenedó'hez neveztetett ki zongora-tanárnőnek, hol buzgó s szakértő működéssel vezeti az I., II. és III. leány osztályt."

11 8. Egyetértés c. napilap 1885. II. 25-i híre. 9. PRAHÁCS Margit: Franz Liszt. Briefe aus ungarischen Sammlungen 1835 — 1886. Bp. 1966, Akad. Kiadó. (A továbbiakban: Pr.) 461. sz. levél, keltezése: visz. 1881 elején. — PRAHÁCS még nem ismerte ÁRKÖVYNÉ leánykori nevét; egy 1938-ból származó levél alapján azonban annyit tudott róla, hogy saját bevallása szerint zongoraművésznő, LiszT-tanítvány volt. 10. Az Orsz. Orvostörténeti Múzeum szíves közlése az adattár alapján, ill. MORELLI Gusztáv: Árkövy József. = Az Orsz. Orvostört. Könyvtár Közleményei. 1957/6 — 7. sz. 11. SÁGH József: Magyar zenészeti lexicon. Bp. 1879, Táborszky és Parsch. 149 — 150. 1. 91