AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - P. Eckhardt Mária: Liszt Ferenc és magyar kortársai az Országos Széchényi Könyvtár dedikált Liszt-zeneműveinek tükrében

Zeneművészeti Főiskola) tulajdonába került, s így számos igen fontos kéziratát, ill. autográf bejegyzésekkel ellátott nyomtatott kottáját, könyvét őrzik ma is ott.

2 Mégis, nem kevésbé jelentős az a gyűjtemény, amely vásárlások útján a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárában (a Kézirattár, majd a Zeneműtár állományaként) kialakult, s az Országos Széchényi Könyvtár keretein belül jelentékeny mértékben tovább fejlődött. Ha nem vesszük figyelembe a Kézirattárban, ill. a Zeneműtár hagyatéki gyűjteményében őrzött LiszT-leveleket, a dedikációval ellátott fényképeket, egyéb emléktárgyakat, hanem csak a zeneműveket (kottákat) tekintjük át, 1974 közepén a következő statisztika szemlélteti az Országos Széchényi Könyvtárban található, LISZT keze nyomát viselő anyagot: a) Eredeti kéziratos LiszT-zenemű (részben teljes, részben töredékes, ül. emléklap jellegű),: 40 db. b) Kéziratos másolt LiszT-zenemű, a szerző korrektúráival, kiegészítéseivel, címfeliratával: 8 db. c) Nyomtatott LiszT-zenemű, a szerző kéziratos bejegyzéseivel a zenei anyagban: 5 db. d) LISZT eredeti kéziratos bejegyzései más szerzők kéziratos vagy nyomtatott műveinek zenei anyagában: 2 db. e) Nyomtatott LiszT-zenemű, eredeti kéziratos dedikációval: 9 db. (Zenei anyagukban LISZT keze nyoma nem fedezhető fel.) f) Egyéb: 2 db. (Nyomtatványok, a címlapon LiszTnek nem személyhez szóló feljegyzéseivel.)

3 Az Országos Széchényi Könyvtár nagyvonalú és a lényegre koncentráló gyarapítási politikáját dicséri, hogy 1966 októberétől 1974 májusáig került a könyvtárba az eredeti kéziratok közül 14, a szerző által korrigált másolatok közül pedig 2 db.

4 Ez a nem kis anyagi áldozattal járó fejlesztés azt eredményezte, hogy ma a Nemzeti Könyvtár mondhatja magáénak hazánk legazdagabb autográf LiszT-zenemű gyűjteményét. Ennek az anyagnak most elsősorban az e) pontban megjelölt részét tekintjük át, kiegészítve 2 kézirattal az a), 1-gyel a b), 1 nyomtatvánnyal a c) pontban megjelöltek közül, melyeknek magyar személyhez, ill. közösséghez szóló kéziratos ajánlása van, valamint az/j pontban szereplő két nyomtatvánnyal, melyeknek címlapján az autográf feljegyzés — ha nem is konkrét személyhez szól — témánk szempontjából érdekesnek bizonyul. 2. PEAHÁCS Margit: A Zeneművészeti Főiskola Liszt-hagyatéka. = Zenetud. Tanúim. 7. köt. Bp., 1959, Akad. Kiadó, 429 — 582. 1.: valamint PBAHÁCS Margit: Liszt Ferenc Emlékmúzeum. Leíró katalógus. Bp. 1968, Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kiad. 3. Az egyes dokumentumok könyvtári jelzete: a) Ms. mus. 14, 15, 16, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 201, 202, 260, 261, 264, 274, 275, 276, 277, 352, 353, 1.210, 1.683, 3.276, 4.049, 4.050, 4.556, 4.809, 4.869, 4.870, 5.035, 5.094, 5.108, 5.598, 5.599, 5.600, 5.601, 5.632, 5.688. b) Ms. mus. 17, 19, 113/1, 113/2, 273, 3.591, 4.972, 5.093. c) Ms. mus. 18, 3.522; Mus. pr. 10.830/Koll. 1 és Koll. 3; Z 44.852. d) Ms. mus. 291, 1.660. e) Ms. mus. 1.099, 3.005, 3.438; Mus. pr. 3.846, 6.665/Koll. 1 és Koll. 2; Z 47.119; ZR 27; T/1-4. /; Mus. pr. 15.489; ZR 36. 4. Jelzetük: Ms. mus. 4.050, 4.556, 4.809, 4.869, 4.870, 5.035, 5.094, 5.108, 5.598, 5.599, 5.600, 5.601, 5.632, 5.688; ül. 4.972, 5.093. Együttes vételáruk forintra átszámítva: 1 317 237 Ft. 88