AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Fazakas József: Pótlások Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárának I—III. kötetéhez (8. közlemény)

latin nyelvű szöveg olvasható, amelyből megtudjuk, hogy Wolfgang Mangelburger menekültnek és feleségének, Sophiának született egy Wolfgang nevű fia, 1632. március 2-án, „in oppidulo Xucis inferioris Ungariae", Nádasdy Pál gróf területén. A szöveg után egy latin distichon következik, amelyben a kiemelten, verzálissal szedett számértékű betűjelek az 1631-es évet adják ki, a fenti szövegben látott 1632-es születési évvel szemben, ugyancsak utalva a születés pontos napjára, március 2-re. A latin vers után egy háromsoros német vers következik, amelyben a kiemelt verzálisok ismét 1631-et tesznek ki. A kétféle évszám miatt, amelyek közül az egyik nyilván téves, a születésnek és a nyomtatvány kiadásának valószínűleg azonos éve eldöntetlen marad számunkra. Az apáról csak annyit árul el a Chronologia szövege, hogy „nobilis et ornatissimus vir" és „exul" volt. Tekintve, hogy a versek fölött levő tízsoros szövegrész felét Nádasdy rangjainak a felsorolása foglalja el és maga a szöveg is megmondja, hogy az örvendetes esemény „sub comitatu . . . Pauli de Nacjasd" történt, Nádasdy pártfogoltjának tekinthetjük ezt a Wolfgang Mangelburgot. Valószínűnek tartjuk, hogy a harmincéves háború viszontagságai és az ellenreformációs üldözések elől, német nyelvterületről, talán Ausztriából elmenekült protestáns nemesről lehet itt szó, akit a magas méltóságokat viselő evangélikus vallású főúr pártfogásába vett. (Nádasdy Pálról 1. Payr Sándor: Révay Judit c. tanulmányát, a Protestáns Szemle 1913. évi kötetében.) A menekült fiának születési helyét illetően szövegünk a fent már idézett megjelölést adja. Azt hisszük, nem tévedünk, amikor úgy véljük, hogy itt Sopronkeresztúrra kell gondolnunk, ahol Nádasdynak kastélya volt (1. László Ernő: Sopronkeresztúr vára. Soproni Szemle 1938.). A „Xucis" genitivusos alakot a Crucis írásváltozatának véljük, Keresztúr városkát ugyanis a régi időkben latinul egyszerűen Crux-nak nevezték (1. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. 3. köt. Bp. 1897. 592. lap). A nyomtatvány betűtípusait megvizsgálva megállapítottuk, hogy a két kurzív típus, az antikva szövegbetű, a Chronologia cím kisebb antikvái és a két iniciálé mind megtalálhatók Farkas Imre csepregi kiadványaiban (1. pl. RMK I. 626; az antikva szövegbetűk a d3a lapon), tehát ez a nyomtatvány is az ő műhelyében készült. Ez az üdvözlőirat valószínűleg csak ebből az egy levélből állott. Ezt igazolni látszik az a körülmény, hogy az első lapon levő vers ferdén van a papírra nyomtatva, ami kétleveles szöveg nyomtatása esetén kevésbé történhetett volna meg. (Jelzete: RMK II. 475/b.) 134. Wittenberg 1599. Sommer, ZacTiarias. CTUV ÖSCO | DISPVTATIO ETHICA, | DE VERA FORTI-1 TVDINE. | IN | JLLVSTRI VVITEBER- \ genfium Academia propofita, \ ET \ Publico recté ac fobrié philoíophantium | judicio íubieeta, | á | M. ZACHARIA SOMMERQ, | Fridebergeníi, Sil. | Befpondente | JOHANNE ADAMO, | Epperienfi Sepufio. | Habebitur 3. die Febru. in auditorio magno Collegij | novi, horis matutinis. | WITEBERGAE, | Typis M. Oeorgij Mulleri. | M.D.XCIX. 4°, [1] A

12 A

26 = [8] lev. A felelő ugyanaz az Adam János, akinek doktori értekezése már ismeretes (RMK III. 950.). (Bibliográfiai száma: fiMK III. 938a, jelzete: Ant. 4340 (6.) 77