AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)
II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Soltész Zoltánné: A 16. századi külföldi nyomtatványok meghatározásának és a könyvritkaságok felismerésének összefüggéseiről
Ugyancsak a 14. századból ismertek pergamenre rajzolt, képes kalendáriumok. A hónapok napjainak jelzése ezeken is hasonló módon történt, a fontosabb ünnepeket azonban már szimbolikus ábrák helyett az adott napon ünnepelt szentek mellképei jelezték. A nép körében ezeket a kis képeket „MännleinMandl" néven emlegették; ezért nyerte a parasztkalendáriumnak ez a típusa a Mandlkalender nevet. 5 A máig fennmaradt legrégibb nyomtatott Mandlkalender 1530-ban Regensburgban jelent meg. 6 Ugyanúgy Hans KHOL műhelyében készült, mint a mi kalendáriumunk. Minden bizonnyal korábban is forgalomba kerültek már hasonló nyomtatott parasztkalendáriumok. A 15. századi nyomtatott kalendáriumok jellegzetes típusait bemutató HEITZ—HAEBLER-féle kiadványban azonban hasonló felépítésű parasztkalendárium nem szerepel. 7 A 16. századból ismert a parasztkalendáriumoknak egy olyan változata, amely minden hónap mellett már verses praktikát közöl. Ezt az 1574-re összeállított zürichi Bauernkálendert nyilván már nem csupán a legalacsonyabb műveltségi szinthez tartozó néprétegeknek szánták. E nyomtatvány szerkezetileg három hasábra tagolódik. Bal szélén láthatók egymás alatt a hónapábrázolások, középen nyert elhelyezést a Mandlkalender, a jobboldali hasábban pedig a Der puren practick vff Alle Monat. A mi parasztkalendáriumunk nem a versekkel közreadott, zürichi típushoz, hanem a korábbi Mandlkalender ékhez tartozik. A sérült egy leveles nyomtatvány tükörmérete: 266x165 mm. Bal szélén 13 témát ábrázoló fametszet látható. A legfelső ábra az érvágásra alkalmas időpontokról tájékoztat. Ezalatt összefüggő képsort alkot a 12 hónapábrázolás, közülük csupán az első négy maradt fenn viszonylagos épségben. Valamennyi képecske két mezőre tagolódik. A bal felső sávozott mezőben a hónap zódiákus jegye látható. A jobb alsó mezőben egyetlen figura jelzi az adott hónapban szokásos témát. E képmezőtől jobbra az év tizenkét hónapjának megfelelően 12 sávból áll a Mandlkalender. Efelett öthasábos táblázat ad útbaigazítást a kalendáriumban használt jelek értelmezéséhez, amelyek a holdfázisokról, valamint azokról az időpontokról tájékoztatják a kalendárium használóit, amelyek különösen alkalmasak érvágásra, különböző mezőgazdasági munkák végzésére, fürdésre. Az ünnepeket jelző szimbólumokhoz és képekhez nem készült jelmagyarázat, ami arra utal, hogy ezeket a 16. század közepén a legegyszerűbb emberek is ismerték. Ma viszont nem egy képecske helyes értelmezéséhez eléggé alapos ikonográfiái tájékozottság szükséges. Művelődéstörténeti szempontból azért is érdekes ez a kalendárium, mert benne a középkori keresztény ikonográfiában kialakult attribútumok, ill. szimbólumok népi hagyományokra, szokásokra utaló képekkel keverednek. Ennek szemléltetésére, időrendben haladva, csupán néhány példát említünk. Az első hónapnál a csillaggal díszített három korona a három királyok ünnepét (jan. 6.), a kereszten két harang Remete Szent Antal napját (jan. 17.), február 5. Uo. 6. SCHOTTENIÍOHEB, Karl: Das Begensburger Buchgewerbe im 15. und 16. Jahrhundert. Mainz, 1920. 188. 1. 48. sz. 7. HEITZ, Paul—HAEBLER, Konrad: Hundert Kalender-Inkunabeln. Strassburg, 1905. 62
