AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)
III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A londoni Eighty Club magyarországi látogatása 1906-ban
az az alkalom, amikor a magyarság viszonozhatja a KossuTHot Angliában fogadó ovációkat. 15 A Pesti Hírlap vezércikke a vendégek érkezése kapcsán a hatékony külföldi propaganda megteremtését követelte, nem utolsósorban a hazai nemzetiségek propagandasikereinek ellensúlyozására, 16 pár nappal később pedig az Eighty Club egyik tagjától, W. B. Förster BOVILL budapesti laptudósítótól közölt vezércikket a Club útjával kapcsolatban. Ebben Magyarországot az „Ausztria, Németország és Oroszország cselfogásai és nagyzasi hóbortja ellen" létrehozandó Balkán-föderáció vezetésére szólította föl. 17 A liberális jelző KossuTHék részéről történő kisajátítása ellen már Az Üjság is tiltakozott, 18 a radikális Budapesti Napló pedig leleplezte a magyar kormánynak a látogatással kapcsolatos belpolitikai szándékait: KOSSUTH Ferenc unokaöccse a magyar export előmozdítása helyett turistákat importál; e mögött a kormánynak az a törekvése áll, hogy ,,a mi viszonyainkat nem ismerő, jóhiszeműségükben máris félrevezetett angol politikusok itt közöttünk saját európai tekintélyükkel zsirálják a mostani kormányrendszer szabadelvűségéről szóló hamis váltót", amire azután hivatkozhatnak, „valahányszor a hazai közvélemény megérdemelt vádakkal sújtja kormányzati működésének utálatos és vakmerően retrográd irányzatát". A lap a liberális angol kormány pár hónapos működésének összefoglalásával mutatott rá arra az óriási különbségre, ami a meghívók és meghívottak politikai arculata között fönnállt. 19 Ugyanezt a kontrasztot emelte ki — még élesebben fogalmazva — a Népszava Óvakodjunk a zsebtolvajoktól c. írása. Elmondta, hogy Angliában a kormány segélyezi a munkanélkülieket, az iskolát teljesen megtisztította az egyházi befolyástól, eltörölte a szakszervezeteknek a sztrájkokkal kapcsolatos anyagi felelősségét, jogot adott a sztrájkőrség állítására és a sztrájk melletti propagandára. Föltette a kérdést, el fogják-e mondani a magyar vendéglátók, hogy ezekben a kérdésekben mi a magyarországi gyakorlat. „Ha az angol szabadelvű képviselők meglátnák a hazug és csalfa Potemkin-falvak mögött a magyar osztályuralom igazi képét, bizonyára ők is ámulva írnák meg följegyzéseikben, hogy olyan országban jártak, amelyben a legszemérmetlenebb jogfosztást, a szabadság leglelkiismeretlenebb eltiprását, a sötétség legvakmerőbb terjesztését szabadelvűségnek nevezik." 20 A Magyarországi Szociáldemokrata Párt nem azonosította a meghívottakat a meghívókkal, s maga is támogatást várt az idelátogató angoloktól. Már a vendégek megérkezése után a Népszava hat oldalas angol nyelvű különkiadást készített szeptember 23-i vasárnapi számához Audiatur et altera pars címen. Az aznapi rendes szám szerint ebben „a vendégeket fölvilágosítjuk arról, hogy tulajdonképpen politikai kortescélra akarják őket csalárd módon felhasználni, s hogy mindaz, amit a magyar szabadságról, kultúráról eléjük tárnak: hazugság". 21 Az angol kiadás (tulajdonképpen röpirat) üdvözli a liberális látogatókat, figyelmezteti őket, hogy tudomásuk nélkül és szándékaik ellenére politikai eszközként 15. BH. 1906. szept. 21., 1-2. 1. 16. Pesti Hírlap (továbbiakban PH) szept. 21., 1 — 2. 1. 17. PH. 1906. szept. 24., 1-2. 1. 18. Az Újság. 1906. szept. 15. 19. Budapesti Napló (továbbiakban BN). 1906. szept. 15., 1 — 2. 1. 20. Népszava, szept. 21., 2. 1. 21. Népszava. 1906. szept. 23., 6. 1. Ugyanitt gúnyvers jelent meg „Tulipánia" megtévesztő szándékú bemutatásáról. 295
