AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Miklóssy János: Irodalmi folyóirataink a Bach-korszakban (1849—1859)

csarnok nem állja meg a sarat, s mint hallom, Bereczet kérte föl kiadója szerkesztőül."

86 1853 decemberétől „művezérként" FRIEBEISZ István (1822—1890) áll a lap élére. „Mostmár Császárnak — értesíti SZEMERE Miklóst TOMPA — legkisebb befolyása sincs a Dcsarnokra. Egészen lemondott róla; csak neve áll ott irodalmi viszonyok miatt, ti. mert a valódi szerkesztő, Friebeisz, komáromi capitulans volt, s nevére nehezen engedték volna meg a lapot."

87 FRiEBEiszt követően megszűntéig CSÁSZÁR Ferenc (1855—1857. aug. 17.), SZILÁGYI Virgil (1858. aug. 31.— 1859. júl. 28.), SZABÓ Richárd (1859. nov. 8.-1862. dec. 23.) és VÉRTESI Arnold (1862. dec. 24.—1863. júl. 30.) szerkesztik még a lapot, SzABÓt kivéve, hanyatló népszerűséggel. * A korábban tárgyalt folyóiratoknál kedvezőbb körülmények között indul útjára VAJDA János csaknem egy évtizedig fennálló lapja, a Nővilág (1857. jan. 8. —1864. szept. 25.). Az önkényuralom mindent bénító szorítása érezhetően enyhül. 1854. május elsején megszűnik az ostromállapot, FERENC JÓZSEF uralkodói körútja alkalmával a börtönben levők valamennyien amnesztiát kapnak, a külföldre távozottak kivételével. A szabadabb mozgási lehetőségek a nemzeti mozgalmak fellendülését eredményezik. A nemzeti szellem ébredése elsősorban az irodalom és a kulturális élet területén érezteti hatását. Megélénkül — az abszolutizmus korábbi éveihez viszonyítva — sajtóéletünk is. Új orgánumok — közöttük jól szerkesztett, életképes szaklapok — keletkeznek, és megindul a publicisztikánkra elementáris hatást gyakorló Vasárnapi Újság. A kortársak a Nővilágb&n afféle „női" Vasárnapi újságot látnak.

88 A Budapesti Viszhang glosszaírója szerint: „E lap általán mindazzal foglalkozand, mi a nővilág physikai, erkölcsi, nyilvános s magánéletét érdekelheti."

89 A szerkesztőt, VAJDA Jánost (1827—1897) sokan máris „egyik legtehetségesebb költőnk"nek tartják. Neve a különböző lapokban publikált költeményei, elbeszélései, kötetbe gyűjtött versei révén jól ismert. Vannak rajongói és GREGTJSS kritikája nyomán (Pesti Napló, 1856. szept. 24.) megtörtént első összekoccanása is a Pesti Napló körével. Más ez a költészet, esztétikai világképével együtt — érezhető már ebből a kritikából is —, mint amit GREGTJSS és elvbarátai, a később „irodalmi Deák-párti"-ként számon tartottak költőink elé eszményként vetítettek. A Nővilágban megjelent VAJDA-írások, versek, tanulmányok, glosszák méginkább mélyítik ezeket az ellentéteket. Az időről időre fellángoló, pro—contra hadakozások pedig, amelyekben a Nővilág szerkesztője mindig élesre fent fegyverekkel kér részt, lassan elhidegítik az emberi kapcsolatokat is a csatározók között. Nem új ember a szerkesztő újságíróként sem: 1855. július elseje, TÖRÖK János Bécsben kiadott orgánumának, a Magyar Sajtónak indulása óta hivatásszerűen űzi. Másfél éven át vezeti a lap újdonságrovatát, írja színibírálatait. Azt talán mondanunk sem kell, hogy az irodalom, a kulturális élet, a tudománynépszerűsítés, ismeretterjesztés problémái foglalkoztatják a legtöbbet lendületesen megírt glosszáiban. 86. OyPLev. 170. 1. 87. TMLev. 1. k. 207. 1. 88. [ÁLDOR Imre] CASSIXTS: Irodalmi Csevegések II. Magyar Világ. 1866. jan. 3., 17. sz. 89. 1856. dec. 25., 52. sz. Hírcsengetyű. 271