AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Miklóssy János: Irodalmi folyóirataink a Bach-korszakban (1849—1859)

bizakodhatott: „A napisajtónak tekintélye kitűnő befolyással lesz kisebb közönségű szépirodalmi lapjainkra is".

52 Napilapjaink, betöltve az évtized első felében — legalább részben — a szaklapok funkcióját, orgánumaivá válnak a tudomány-népszerűsítésnek is. A tudományos problémákat olvasmányosan tárgyaló esszé jellegű írások elszaporodása hírlapjainkban (ismét elsősorban a Pesti Naplóban) lesz az elméleti tudomány és a publicisztika között létesült középút, műfaj- és stílusbeli következménye. A KEMÉNY szerkesztette Pesti Napló magábaolvasztva az angol—francia revü legjobb hagyományait, magasszintű kritikai-esztétikai tartalmával, nemcsak a Budapesti Szemlének válik előzőjévé, de ARANY folyóiratainak, a Szépirodalmi Figyelőnek és főként a Koszorúnak is. Nagyobb publicitásánál fogva hatásosabban képes betölteni azt az irodalomformáló, iránytszabó szerepkört, amelyet létrehozói a Szépirodalmi Lapoknak szántak. Léte lehetőséget teremt az azonosan gondolkodók érdekcsoporttá szerveződésére, a PÁKH által már 1853-ban sürgetett

53 „írói párt" megvalósulására. Abszolutizmus kori viszonyainkra fölöttébb jellemző, hogy amiként politikai orgánum, a Pesti Napló körül szerveződik eggyé a leendő irodalmi Deák-párt, irodalmi életünk hatvanas évekre egyeduralkodóvá váló csoportosulása, politikai lap, a VAJDA János szerkesztette Magyar Sajtó égisze alatt bont zászlót 1863-ban ellenzéke is, VAJDA és ZILAHY Károly vezetésével. * Vizsgálódásaink során a tipológiai módszert alkalmaztuk. Ebből kiindulva tettünk különbséget irodalmi jellegű lapok és irodalmi-kritikai-esztétikai tartalmú orgánumok között. Az évtized irodalmi folyóiratainak nagy többsége irodalmi jellegű orgánum. Szándékosan használjuk az irodalmi jellegű lap elnevezést az irodalmi divatlap helyett. Klasszikus értelemben vett irodalmi divatlapok Magyarországon talán sohasem voltak. Az ötvenes években is legfeljebb a Hölgyfutárra alkalmazható jó lelkiismerettel ez a megjelölés. A Divatcsarnok, Nővilág, Napkelet inkább irodalmi jellegű, enciklopédikus lapoknak nevezhetők. Az irodalmi-kritikai-esztétikai tartalmú orgánum elnevezés — ARANY János találó meghatározását („Lapom — írja a Szépirodalmi Figyelőről 1860. aug. 27-én SZÁSZ Károlynak — aestheticocritico-belletristicus valami akarna lenni") véve alapul — viszont csak a Szépirodalmi Lapokat és a Szépirodalmi Közlönyt illeti meg az évtized folyóiratai közül. 1. IRODALMI JELLEGŰ LAPOK Abszolutizmus kori irodalmi jellegű orgánumaink közül, élettartamát tekintve egy sem lép nyomába. Másfél évtizeden át sorjázó számait forgatva, különb társai sűrűn következő korai bukása láttán, a kései olvasó nehezen érti meg; mi éltette ilyen sokáig ezt a közepesnél sohasem színvonalasabb lapocskát ? Azon a napon, amelyen a Hölgyfutár (1849. nov. 15—1864. nov. 6.) először 52. BUXYOVSZKY Gyula: Budapesti szemle. = Délibáb. 1855. júl. 17., 1. sz. 53. GyPLev. 167. 1. 249