AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)
III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Miklóssy János: Irodalmi folyóirataink a Bach-korszakban (1849—1859)
vett, különféle célokból." 27 A lapszerkesztés, a sajtó — fejezzük be ANGYAL Dávid meghallgatásával a megidézetteket — olyan lehetőség volt az abszolutizmus éveiben, „melyre a legtöbb magyar író szinte lázasan vágyódott. A névleges sajtószabadság idején, amikor kormányhivatalokhoz nem férhetett, vagy nem akart férni író, amidőn képviselőnek vagy megyei tisztviselőnek senkit sem választottak, a szerkesztőség meglehetősen biztos és tisztességes hivatalnak látszott." 28 Ennek következtében az olvasótábor, illetőleg a sajtótörténet kutatója sohasem lehetett annyi, folyóirat-kezdeménynek vagy inkább -kísérletnek tanúja, mint az ötvenes években, és főként az évtized első harmadában. 29 Ha a rendőrigazgatóság nem gáncsolta volna olyan példás buzgalomnál a lapindítási engedélyért folyamodó szerkesztők sűrűn jelentkező szándékait (az önkényuralom első esztendeiben csak azok kaptak engedélyt, s még ők sem könnyen, akik a forradalom idején nem kompromittálták magukat), akkor — a sport nyelvén szólva — valószínűleg mi büszkélkedhetnénk a folyóirat-alapítás sajtótörténeti világrekordjával. („A divatlapok számára — olvassuk a Hölgyfutárban — jelenleg tizennégy író dolgozik, divatlap kiadhatásért ellenben már huszonegy folyamodott. Ha mind megkapták volna, ugyan ki írna most mindnyájok számára?" 30 ) Persze így is — relatíve — bőviben voltunk az irodalmi jellegű és egyéb orgánumoknak, ideszámítva az egy-két hónapot vagy egy-két számot megérteket is. („A mi vállalatainknak — állapítja meg a letűnt évtizedre visszatekintve a,Nefelejts — az a természete, hogy nemsoká élnek, hanem annál inkább szaporodnak.") 31 A közpályák forradalom utáni bezárulta miatt hoppon maradt tettvágy sodorta az irodalom területére a huszonhat esztendős ORBÁN Petőt, és a nálánál fiatalabb OLÁH Károlyt (mindketten a Hölygfutár „mezítlábas poétáiként" váltak ismertté), Debrecen első irodalmi folyóiratának, a rövid életű Csokonai Lapoknak (1850. júl. 3—okt. 2.) a szerkesztőit is. A lapocska egyetlen irodalomtörténeti érdeme, hogy hasábjain látott először napvilágot ARANY János Bolond /«ionjának első éneke. A programban ígért „több kitűnő írót" egyedül ő képviseli. (Az említetten kívül itt adván közre Lantos című versét, és a Bolond Istók szövegében esett sajtóhibák tréfás rímbeszedését), a Csokonai Lapok egyéb írásai alig képeznek magasabb értéket, mint az irodalommal kacérkodó diákfiúk szárnypróbálgatásai. Az irodalomból megélni vágyók sokasultával az olvasóközönség szaporodása — főleg kezdetben — nem tart lépést. Az irodalmi jellegű folyóiratok viszonylag magas száma (1853-ban SZILÁGYI Virgil hat olyan orgánumról tesz említést, amely profilját tekintve irodalmi, mint a Szépirodalmi Lapok, a Délibáb, a Divatcsarnok és a Hölgyfutár, illetőleg tartalma irodalmi részével kíván elsősorban olvasókat verbuválni mint a Budapesti Viszhang vagy a Családi Lapok 32 ) a ren27. ABC: Divatcsarnok és valami. = Divatcsarnok. 1853. jún. 26., 25. sz. 28. Falk Miksa és Kecskeméthy Aurél elkobzott levelezése. Szerk., bev. és jegyzetekkel ellátta: ANGYAL Dávid. Bp. 1925. 106-107. 1. 29. 1. A magyar irodalom története. 4. k. 1849—1905. Bp. 1965. 27 — 32. 1. 30. 1850. nov. 16. Hírharang. 31. 1859. okt. 9., 28. sz. Olvasó-asztal. 32. A „Budapesti Visszhang'' te. előfizetőihez. = Budapesti Visszhang. 1853. ápr. 10., 29. sz. 240
