AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - V. Windisch Éva: Fondok az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában

Fondok az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában* V. WINDISCH ÉVA 1. A kézirattári munkára vonatkozó tervekben, beszámolókban néhány éve sűrűn előforduló fogalom a fond. Tartalma nem kétséges: a szó eredetileg levél­tári szakkifejezés, és összefüggő nagyobb mennyiségű kéziratos, ill, gépiratos dokumentumegyüttes (s ezt kiegészítő nyomtatott, ill. fényképészeti úton elő­állított dokumentumok) jelölésére szolgál. Ami kérdésesnek tűnhetik: vajon hogyan kerülnek fondok a kézirattárba, vajon megváltozott-e az utóbbi időben a könyvtári kézirattárak gyűjtésének iránya, tárgya; esetleg a kézirattár olyan feladatokat vállalt magára, melyeket régebben más gyűjtemények láttak el? Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, határoljuk körül pontosabban a kézirattári fond fogalmát. A fond levéltári értelmezését a Levéltárak Ügyviteli Szabályzata 1971-ben a következőkben foglalta össze: „72. § (1) Levéltári anyagnak személyi vagy tárgyi alapon kialakított együttesét fondnak nevezzük. (2) Az együttes létrejöttének módjától függően regisztratúra, ill. gyűjtemény­jellegű fondot különböztetünk meg. (3) A valamely szerv vagy személy működése során hozzá érkezett, továbbá nála keletkezett és rendeltetésszerűen nála maradt levéltári anyag együttese a regiszt­ratúrajellegű fond. Létrehozója a fondképző. (4) Különböző fondokból egybegyűjtött levéltári anyag együttese a gyűjtemény­jellegű fond. Létrehozója a fondkialakító. (5) Minden levéltári anyag valamely fondba tartozik." Kézirattári vonatkozásban ezt a meghatározást valamennyire módosítanunk kell. Mindenekelőtt elhagyhatók a szervek, mint fondképzők: szervek irományait — egyes ritka kivételektől eltekintve — a kézirattárak nem gyűjtik, nem is gyűjthetik az 1971. évi levéltári törvény és az azt kiegészítő rendelkezések értelmében. Azokat a gyűjteményeket pedig, amelyek a kézirattári feldolgozó munka korábbi szakaszaiban jöttek létre (mint kötetes kézirataink sorozatai vagy levelestárunk), gyakorlatunkban nem nevezzük fondnak. így a kézirattári fond fogalma az alábbiakban írható körül: A kézirattári gyakorlatban fondnak nevezzük valamely személy működése során keletkezett és rendeltetésszerűen nála maradt, valamint hozzá érkezett kéziratos és ezt kiegészítő egyéb dokumentumok együttesét (természetes vagy * A tanulmány 1974-ben készült. 141

Next

/
Oldalképek
Tartalom