AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Kovács Ilona: Adatok az Országos Széchényi Könyvtár állománygyarapodásának alakulásához a két világháború között

magánosoktól a könyvtár.

20 de az esetek többségében nem vagy csak igen ritkán Született belőlük egyezség. A válaszlevelekből kitűnik, hogy minden egyes tétel szigorú rostán ment keresztül, s csak a legindokoltabb esetben vásárolta meg a felajánlott művet a gyűjtemény számára a könyvtár. A nem hungarikumok esetében szinte kivétel nélkül nemleges választ adtak

21 Az elutasító indokok között nem egy levélben történik említés a könyvtár nehéz helyzetéről. Marosvásárhelyre FILIMON Aurélnak küldött válaszban például megállapítja, hogy a felajánlott nyomtatvány csak víz jegyei miatt hungarikum. A könyvtár szívesen megvenné, de ezen az áron túl drága számára.

22 Nem érdektelenek pl. a gondos mérlegelés után KERTÉSZ Kálmán plébánoshoz intézett válasz megállapításai sem: ,,.. .Őszintén meg kell vallanunk Főtisztelendő Uramnak, hogy a lehető legsúlyosabb anyagi viszonyaink között, midőn a nemzeti múzeum építkezéseket fedezet hiányában azon mód, ahogy éppen voltak, félben kellett hagynunk, a beköttetlen könyvek ezrei szakadoznak szét az olvasók és a kutatók kezei közt az állandó használat folytán, a legszükségesebb külföldi tudományos könyveket és folyóiratokat nem tudjuk meghozatni stb., stb., mi ezen ellenértéket, vagy annak csekély hányadát is az elvégre nem túl nagy tudományos érdeklődési körre szorítkozó Miatyánk-gyxíjteményért nem tudjuk megadni. . . "

23 A magánszemélyektől történt vásárlások mellett sokkal jelentősebb szerepe volt az állomány fejlesztésében az egyéni adomány oknak. Bizonyítják ezt a köszönőlevelek százai, amelyeket az irattár őriz,

24 és a növedéknapló bejegyzései, amelyek fényt derítenek az arányokra: 1930-ban az egyéb forrásból állományba került 1926 mű közül 603, 1931-ben az egyéb forrásból állományba került 3335 mű közül 1703 volt magánszemélyek ajándéka. Sokszor a szerzők saját műveiket küldték meg a Széchényi Könyvtárnak. 1930-ban a 603 mű közül 100, 1931-ben az 1709 mű közül 103 esetben.

25 Az adományozók elsődleges célja a nemzeti gyűjtemény támogatása, gazdagítása volt, amelyet az 1931-es jelentés az alábbi elismerő szavakkal jellemzett: „. . . E szomorú helyzetben egyedüli vigaszul a nemzeti áldozatkészségnek SZÉCHÉNYI Ferenc alapítása iránt állandóan, sőt büszkén mondhatjuk, fokozottan megnyilvánuló megnyilatkozása szolgál. Hálásan kell megköszönnünk e helyen is azt a hallgatólagos társadalmi szolidaritást, melyet közönségünk vagyoni körülményeitől függetlenül könyvtárunk értékes ajándékokkal és letétekkel való gyarapításában szinte naponta tanúsít. . ."

26 Ennek eredményeképpen: 1930-ban 503 mű, az ajándékozott művek 86%-a, 1931-ben 1600 mű, az ajándékozott művek 93,9%-a került nem szerzői ajándékként, hanem hagyatékból vagy más adomány formájában a gyűjteménybe. 20. Vö. OSZK Irattár 284, 268, 388/1930; 88, 104, 120, 121/1931. stb. 21. OSZK Irattár 22/1931. 22. OSZK Irattár 50/1931. 23. OSZK Irattár 292/1931. 24. Vö. pl. OSZK Irattár 124, 195, 256, 261, 263, 264, 294/1930. stb. 25. Vö. pl. OSZK Irattár 230, 231, 225/1930, 70/1931. stb. 26. Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtári osztályának állapotáról az 1931 — 1933. évben. = Magyar Könyvszemle. 1932-1934. 89-90. 1. 135