AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - P. Eckhardt Mária: Liszt Ferenc és magyar kortársai az Országos Széchényi Könyvtár dedikált Liszt-zeneműveinek tükrében

mellett a litográfus nevét is feltünteti: „impressa da Luciani litografo".) — A Septem sacramenta két darabja, a 3. és a 7. készült el MANGANELLinél ilyen alakban; az egész sorozat csak 1936-ban, a régi LiszT-összkiadás V/7, kötetében jelent meg. A T/l—4 jelzetű kotta címlapján a következő ajánlás olvasható: „Carl Thern /freundschaftlich / FLiszt. / Januar 79 — Buda Pest." THERN Károly (1816—1886) nevével a LiszT-levelezésben nem találkoztunk. Bár nem tartozhatott LISZT legszorosabb baráti köréhez, azt bizonyosan tudjuk — e dedikált dokumentumtól függetlenül is —, hogy személyesen ismerték és nagyra becsülték egymást. THERN Károly a maga korának igen népszerű és elismert zeneszerzője és karmestere volt. Kísérőzenék (A peleskei nótárius, Szvatopluk, Bontó Pál), operák (Gizul, Tihany ostroma, A képzelt beteg) komponálása fűződik nemzeti színházi karmesterségének időszakához (az 1840-es, 50-es években). Népies műdalai, népszínmű-betétdalai csak növelték hírnevét kortársai szemében. Későbbi zeneszerzői termését: szimfonikus műveit a Pesti Zenekedvelők Egylete mutatta be, melynek 1868 novemberétől 1873 áprilisáig karmestere volt.

89 THERN Károly igen nagy gondot fordított rendkívüli tehetségű két fia: THERN Vilmos (1847—1911) és THERN Lajos (1848—1920) zenei neveltetésére. A két fiú páratlan sikereket ért el a kétzongorás művek összehangolt, kimunkált előadásában. Ez annak az eredménye volt, hogy — apjuk jóvoltából — a legkiválóbb külföldi mestereknél is tanulhattak. Egy ideig LISZT is tanította a THERN-testvéreket; tehetségüket azzal is elismerte, hogy nekik ajánlotta a négy ScHUBERT-induló zenekari feldolgozásának (R. 449.) négykezes zongorakivonatát (K. 354.), amely a 70-es években a berlini EÜRSTNER kiadónál jelent meg. LISZT 1879 elején január 17-től április 2-ig tartózkodott Magyarországon. Február végén az egész THERN-család Budapesten volt, mert a két fiú 28-án hangversenyt adott a Redoute kistermében. A Fővárosi Lapok már előzetesen is többször felhívta a figyelmet erre a koncertre (febr. 16-i és 23-i számában), március 2-án pedig kritikát közölt róla. A THERN-testvérek műsorán LiszT-mű is szerepelt; ennek ellenére a kritika nem említi (mint oly sok más esetben), hogy a hangversenyen LISZT is jelen lett volna. „A Thern-testvérek . . . már évek előtt elérték a teljes összeolvadás kifogástalan művészetét, melyet most a Scharwenka berlini zenész Lisztnek ajánlott jelentékeny d-moll koncert művében, a Thern Károly kellemes „andante gracioso"-jáhan, a Raff bájos ,,tarantella"-jában s a Liszt nagy nehézségekkel járó, brilliáns „Don Juan" átiratában csillogtattak. ... A Liszt-féle geniális átirat előadásával különösen felvillanyozták hallgatóikat." Bizonyosra vehetjük, hogy LISZT figyelemmel kísérte a THERN-testvérek hangversenyének előkészületeit; s ha nem volt jelen, azt annak tulajdoníthatjuk, hogy röviddel azután indult kolozsvári hangversenykörútjára ZICHY Gézával. S bár a sajtóban nincsenek adatok a THERN-családdal való találkozásáról, ismerve LISZT igen mozgalmas budapesti életét, nagyon valószínű, hogy az ajánlással ellátott kotta egy ilyen találkozás emlékét őrzi, s talán szerepe van benne a február 28-i koncertnek is. Nem tudunk róla, hogy THERN Károly ebben az időben 89. LEGÁNY Dezső szíves közlése. 117