AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - P. Eckhardt Mária: Liszt Ferenc és magyar kortársai az Országos Széchényi Könyvtár dedikált Liszt-zeneműveinek tükrében

hazánkhoz fűzve mint ennek elnöke és szellemi vezére: hanem még a legmagasabb művészeti értelmezés és gyakorlati útmutatás mezején is közvetlen érintkezésbe lép általa a hazai tehetségekkel, s így az ő teremtő és termékenyítő lángszellemével első sorban hazánk művészeti oltárát világítja meg."

45 LISZT levele ÁBRÁNYI Kornélhoz (a Zeneakadémia titkárához) 1876. január 20-án: „A Zeneakadémia ügyeiben mostanáig szünetelnem kellett. Most jön az az idő, amely másmüyen, cselekvő magatartást kíván tőlem . . . mint azt Önnek már megírtam, szívesen vállalkozom március 1-től egy zongora-osztály vezetésére (virtuózok és tanárok részére), — feltéve, hogy Erkel és Ön, kedves barátom, ezzel az ártatlan javaslattal egyetértenek. . . . Kérem, mondjon nevemben Erkelnek szívből jövő köszönetet a ,Megnyitó beszéd' Liszt-paragrafusáért. A jóakaratú bizalom, melyet Erkel több, mint 30 éve tanúsít irántam, ne szenvedjen csalódást."

46 LISZT és ERKEL kitartásának, bizonyos véleménykülönbségek ellenére is alapjaiban azonos célkitűzéseinek, a hivatalos körök és a sajtó támadásait figyelembe nem vevő, „megsérthetetlen" ügyszeretetének köszönhető, hogy a Zeneakadémia a kezdet nehézségein túl tudott jutni, fennmaradhatott, s ma, amikor centenáriumát ünnepli, valóban Európa legkiválóbb zeneoktatási intézményei közé tartozik. Az 1878-as év elején (a Tasso-partitúra ajánlásának kelte 1878 február) nem tudunk olyan konkrét eseményről — hangversenyről, ünnepségről, évfordulóról, társasági összejövetelről —, amellyel kapcsolatba hozhatnánk a dedikációt. Űgy véljük azonban, hogy egy ilyen több évtizedes „fegyverbarátság", melynek most csak néhány momentumát ragadtuk ki felsorolásunkban, nem térve ki olyan személyes vonatkozásokra, hogy pl. LISZT keresztapja volt ERKEL egyik gyermekének,

47 éppen elegendő magyarázat a baráti hangú ajánlásra. LISZT egyébként ebben az esztendőben eléggé hosszasan — 1877. november 21-től 1878. március 31-ig — tartózkodott Budapesten, hogy eleget tegyen tanári kötelezettségeinek a Zeneakadémián. 5. A Mus. pr. 6.665 jelzetű, Melodies Hongroises kötetcímmel ellátott, vörösbarna kartonkötésű, aranyozott cím- és hátlapú kotta kolligátum, melynek 3 darabja közül kettőn is található dedikáció. Érdekes azonban, hogy a két személy, 45. Az idézet forrása: LBGÁNY Dezső: Erkel és Liszt Zeneakadémiája fi875 — 1876J. = Magyar Zenetört. Tanulmányok. Szabolcsi Bence 70. születésnapjára. Bp. 1969, Zeneműkiadó. 247 — 248. 1. 46. ,,In Sachen der Musikakademie hatte ich bis jetzt blos zu pausiren. Nun kommt die Zeit, wo mir ein anderes, thätiges Verhalten geboten wird. .. .wie ich Ihnen bereits schrieb, übernehme ich gerne vom 1. März an die Leitung einer CiavierClasse (für Virtuosen und Lehrer) — vorausgesetzt, dass Erkel und Sie, lieber Freund, mit diesem harmlosen Vorschlag einverstanden sind. . .. Bitte, Erkel meinen herzlichsten Dank zu sagen für den Liszt-Paragraph der ,Eröffnungsrede'. Das wohlwollende Vertrauen, welches mir Erkel seit mehr als 30 Jahren gewährt, soll keine Täuschung erfahren." Br. II. Nr. 181. 47. Vö. Pr. 92. sz. levél 2. jegyz.: ERKEL legkisebb, 1856 őszén született Ferenc nevű fia volt LISZT keresztgyermeke. A fiú 1863-ban meghalt. 102