AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: Nyomtatványok Manlius kötéstábláiban
nem árul el. Sajnos BALLOSICH személye maga is az ismeretlenség homályában rejtőzködik. Ez a horvát nyelvű imakönyv tehát egyértelműen lutheránus beállítottságú. A fentiekben ugyanebből a kötéstáblából kikerült német nyelvű kiadvány ugyancsak hasonló jellegű. E két vallásos nyomtatványt így együtt vizsgáljuk, hogy MAKLIUS tevékenységének időrendjébe beállítható legyen. A protestáns nyomdász a BATTHÁNY-család németújvári udvari papjának, BEYTHE Istvánnak környezetében és hatására kiadványaiban 1597. évvel bezárólag követte annak mindenkori vallási felfogását, ill. készítette el annak munkáit. BEYTHE a kilencvenes évek elején a kálvinizmushoz közelítve ellentétbe került a lutheránusokkal. A nyilvános összecsapás e két irányzat között 1591 júniusában a NÁDASDY Ferenc védnöksége alatt megtartott csepregi zsinaton történt, ahol a lutheránus többség álláspontjával BEYTHE nyíltan szembehelyezkedett 52 . Ezt követően MANLIUS műhelyében nem csupán BEYTHE, de más szerző 53 kálvinista beállítottságú munkája is napvilágot látott. BEYTHE végig kitartott nézete mellett és vitázott lutheránus ellenfeleivel. MANLIUS ezeket is kinyomtatta. A legélesebb hangú nyomtatvány e tárgyban Németújváron 1597-ben jelent meg. Ez az Encomion ubiquisticon című szatirikus vers az ubiquistáknak nevezett evangélikusokat támadta, akiknek vezető tanítójuk a posztillás kötete révén a fentiekben már említett Johannes BRENZ volt 54 . MANLIUS ezt követően átment BEYTHE ellenfeleinek táborába, ahol NÁDASDY Ferenc védnöksége alá helyezte magát, és a továbbiakban kizárólag a lutheri felfogásban készült munkákat jelentetett meg. Ennek során 1597-től 1605-ben bekövetkezett haláláig NÁDASDY birtokain Keresztúron (Sopronkeresztúr) és Sárváron dolgozott. Korábbi jó kapcsolatai 55 Sopron városához és a megyéhez ekkor felelevenedtek 56 . Ennek tudható be a soproni városi levéltárban található MANLIUS-kötések két egymástól igen elkülönülő és a fentiekben már említett csoportja. A most töredékesen előkerült német és horvát nyelvű lutheránus imakönyv is MANLIUS tevékenységének ez az utolsó, NÁDASDY által fémjelzett és egyértelműen evangélikus korszakából való. Azokba a kötéstáblákba, amelyek ezeket a nyomtatványdarabokat megőrizték, MANLITJS az 1602. esztendőre szóló naptárt kötötte be, feltehetően a megelőző év legvégén. A két idegen nyelvű és korábban ismeretlen imakönyv elkészültének ideje tehát 1597 és 1601 közé helyezhető. A Sopronban őrzött naptárak MANLius-kötéseinek utolsó négy tagját, ill. az azokból kikerült nyomtatványtöredékek ismertetését több szempontból is egybe lehet fogni. Nem csupán azért, mert három egymást követő évben készültek a kötések az 1603—1605. esztendőkre szóló kalendáriumok számára, hanem mert azokból egyrészt csupa magyar nyelvű MANLius-nyomtatványok részei kerültek elő, másrészt egyik kiadványából ezek közül három kötetbe is jutott. Ez a mű Az igaz anyaszentegyházról szóló AEGIDIUS HuNNius-féle munkának ESZTERHÁZI Tamás által történt fordítása, amely 1602-ben Sárváron jelent meg 57 . A testes, 52. RMNy 653. 53. PATHAI István - RMNy 705, 731. 54. Vö. RMNy 812. 55. Yö.RMNy 537, 556, 617. 56. Vö. RMNy 833, 834. 57. RMK. I. 378. 185
