AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: Nyomtatványok Manlius kötéstábláiban
fametszetek 26 is láthatók. A FRANKOVics-könyv díszítéséből kiemelkedik az a tíz rézmetszetes illusztráció, amely kifejezetten ehhez a munkához készült, és egyben a hazai rézmetszés könyvben felhasznált első ismert terméke 27 . Az 1588. évi kiadás két ismert példányában ezek közül nyolc különböző, a kötetbe utólag beragasztott, egészlapos rézmetszet található. A szöveg margójára és a képek alá nyomtatott nagybetűk mutatták a magasnyomással készült szöveg és a mélynyomással előállított illusztráció közötti összefüggést. E jelzések nyújtottak egyben eligazítást a könyvkötő számára is, hogy a kétféle nyomtatási eljárással szükségszerűen külön-külön előállított lapok miként kövessék egymást a kötetben. Éppen a betűjelzés alapján ismeretes, hogy e rézmetszetes sorozat eredetileg tíz darabból állott, amelyből a D és I jelzésű negyedik, ill. kilencedik illusztrációból a mai napig egyetlen példány sem került elő. Ugyancsak a lapszéli betűjelzések alapján volt megállapítható, hogy e sorozat mind a tíz tagja már az első kiadáshoz elkészült. A most kibontott lapokon megtalálható ez az utalás a „B" (C 3 a), az „E" (E 2 b), a „G" (kétszer is jelölve: L 2 a és L 2 b), a „H" (N 2 a) és a „K" (R 4 b) betűkkel. Sajnos, a rézmetszetekből a szövegrészből előkerült mintegy száz levél között egy sem akadt. A németújvári MANLius-kötésekből kibontott és a fentiekben ismertetett FRANKOVICS mű első kiadása kapcsán szólni kell arról is, hogy ugyancsak a németújvári ferencesek könyvtárában a 4/5 jelzetű kötet táblájából előkerült ugyanennek a munkának 1588. évi második kiadásából a Djelzésű ív mind a négy levele. A fentiekben említett töredékeket mind a németújvári könyvtár MANLIUS által készített kötéstábláiból áztatták ki. Érdemes szemügyre venni ezeket abból a szempontból is, hogy vajon mikor, miért és hogyan kerültek oda. A mai ferences gyűjtemény egykor a BATTHYÁNY családé volt. Ennek seniora MANLIUS magyarországi tevékenységének első korszakában az 1590-ben meghalt Boldizsár volt. Az ő könyvtára számára készültek MANLIUS kötései 1589—90-ben. 28 A most előkerült PöcKHL-féle mű, mint ahogy ez a fentiekben már bővebben kifejtésre került, 1587 őszén kerülhetett ki MANLIUS sajtója alól. GABELMANN munkája az 1588. évszámot viseli, akárcsak FRANKOVICS írásának második kiadása. E nyomtatványokból egy-egy ív jutott csak a kötéstáblákba egy — hat példányban. Ez azt bizonyítja, hogy a felesleges, feltehetően nagyobb példányszámban készült ívek nem sokkal azok kinyomtatása után makulatúraként kerültek e kötéstáblákba másodlagos felhasználásra. Más a helyzet a FRANKOVics-féle kiadvány első kiadásával, amely évekkel korábban készült és ívei sorozatban voltak összeragasztva papírlemezzé. Itt nem egy-egy ív felesleges példányairól, hanem egy egész, raktáron levő kiadvány eladhatatlanságáról van szó. Megerősíti ezt a feltevést a FRANKOVics-féle könyv első kiadásából előkerült levelek elhelyezkedése is pl. a németújvári 4/250 jelzetű kötetének két táblájában. Az elsőben kívülről, a hátsóban belülről elindulva a Q-jelzésű ívtől vissza az A-jelzésű ívig mindegyikből ugyan, de csupán egy-egy levélpár, vagyis egy félív volt összeragasztva. Ez arra utal, hogy forgalomba hozatalra előkészített, rendezett kötetté összehordott ívek makulatúrává válásáról van itt szó. Ennek nyilvánvaló oka pedig az átdolgozott, új kiadásának MANLIUS által ugyancsak 1588-ban történt elkészítése. 26. SOLTÉSZNÉ, i. m. 113 — 114. 1. és LXV. tábla. 27. SOLTÉSZNÉ, i. m. 116-117. 1. és LXIX-LXXI. tábla. 28. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, 1970—1971. 301 —321. 1. 174
