AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: Nyomtatványok Manlius kötéstábláiban

nem ritkán olyan is akad, hogy ezt a rímet mind a négyszer ugyanaz a szó (pl. a „király"

91

, a „volt"

92

, a „vitézek"

93

) alkotja. A különben is sűrűn használt „vala" pedig az összesen 48 épen fennmaradt versszakból hét esetben is egymaga képezi a négyes rímet. Tíz további versszakban a négy sor közül kettőben vagy háromban is „vala" szó végzi a sort. A fennmaradt 202 sor közel egyharmadában, összesen 62 esetben egy versszakon belül két, három vagy négy alkalommal azonos szó adja a rímet. Ezek közül természetesen a „vala" vezet 39 előfordulással, vagyis az összes sorok majd egyötödében. Előfordul olyan eset is,

94 hogy egymást követően nem kevesebb, mint 11 sor végződik a „vala" szóval. (Az sincs kizárva, hogy ez még további sorokban is folytatódott a ma már ismeretlen következő lapon.) A tizenegyes sorok sem sikerültek mindig valóban tizenegy szótagúra, legalább is a nyomtatásban kiadott szövegben. A 202 fennmaradt sor közül hat esetben csak tíz, míg négyszer 12 szótag jutott egy sorba. A hibás sorok aránya tehát kb. öt százalék. A fenti verselési fogyatékosságokat a 16. század korai magyar költői közül leginkább KÁKONYI Péternél véltem felismerni. Az ő Az Asverus királyról és az istenfélő Hester királyné asszonyról való históriája?

5 ugyanilyen versformában készült.

96 A mű 98 versszakának 392 sorából 75 esetben tapasztalható egy versszakon belül ugyanannak a szónak kétszer, háromszor vagy négyszer is történt felhasználása, ezek közül a „vala" szó 51 sort fejez be. Ez 19, ill. 13 százalékos arányt ad. A szótaghibás sorok száma 21.

97 Ezek aránya tehát valamivel több, mint öt százalék. KÁKONYI az Asverusról szóló históriáját 1544-ben a Baranya megyei Hercegszöllősön írta. Ugyanitt szerezte ma már ismeretlen évben Az erős vitéz Sámsonról írt históriáját.

98 (1549-ben került a már említett História Astiagis regis et Cyri pientissimi monarchae . . . című éneke, amely kiadvány nem tartalmazza nyomtatásának helyét.

99

) Mindháromban felhasználta a versfőket a tartalomnak latin nyelven történő rövid megörökítésére, akárcsak a most előkerült Croesus-históriában. Már HORVÁTH János felfigyelt arra a körülményre, hogy KÁKONYI a törökök által elfoglalt területen élve, érzékenyen reagált az idegen hódítással kapcsolatos minden eseményre.

100 Ez tapasztalható a most előkerült históriában is.

101 Különösen a „Pannoniát ottománok foglalták" és a „Híveidet vereted pogányok által" szövegű sorok emelhetők ki ebből a szempontból. A fentiek alapján tehát feltételezhető, de távolról sem bizonyítható, hogy a most előkerült Croesus-históriát KÁKONYI Péter szerezte a 16. század negyvenes éveinek első felében, mert verselése munkái közül az 1544-ben írt Asverus-históriához áll legközelebb. KÁKONYI három ismert és a fentiekben említett históriája közül az ugyancsak 91. A

8

b lap 2 — 5. sor. 92. C

x

b lap 4-7. sor. 93. B

8

b lap 10-13. sor. 94. Pl. a Cjb lap alján. 95. RMNy 108(17). 96. Régi magyar költők tára. II. köt. Budapest 1880. 277 — 289. 1. 97. Ötször tíz, 14 alkalommal 12, míg egy-egy esetben 13, ill. 14 szótag alkot egy sort. 98. RMNy 108(8), 439, 792. 99. RMNy 341. 100. A reformáció jegyében. 2. kiad. Budapest 1957. 79. 1. 101. ABjb lap 4—15. sora jól példázza ezt. 198