AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

II. A könyvtári munka elvi és gyakorlati kérdései - Horváth Tibor: A könyvtári szolgáltatások rendszere

szakrendi raktározás segédeszköze, de mai kifejlesztett változataiban rendkívül hatásos. A metszetek önállóan kialakíthatják a visszakereső ismérvrendszer arculatát, de megjelenhetnek alapjaiban nem metszetes osztályozásban is, hatásnövelő módszerként. A metszet elnevezés azért is találó, mert jól kifejezi a lényeget, mint ahogyan egy mérnöki rajz metszete (ti. hogy alaprajz, oldalnézet, felülnézet stb.) más-más oldalról mutatja ugyanazt az objektumot, ugyanúgy megadja az ismérv „metszetét", arculatát, vonatkozásait. Nem elegendő tudni csak azt, hogy az ismérv jellemző egy dokumentumra, hanem az is fontos, hogy milyen vonatkozásban. A benzin pl. egyik szempontból anyag, amelynek fizikai és kémiai tulajdonságai vannak, másrészt ipari termék, amely egy gyártási folyamat végterméke, célja, de ugyanakkor üzemanyag a közlekedésben, tehát egy eszköz, amit valamire felhasználnak, továbbá a gyógyászatban sebtisztítószer stb. (21). Az ismérevek tehát megjelenhetnek különböző fazettákban, eszerint módosul szerepük is. Nagyon sokan a hierarchikus és mellérendelő típusok között jelölik ki rendszertani helyét. Világos, hogy ez nem szerencsés, bár sok tekintetben valóban a kettő között áll. Ezzel végére értünk a visszakereső tájékoztatás szellemi struktúrák szerinti felosztásának. Ha valakit közelebbről is érdekel, hogy a felosztában milyen szempontok vettek részt, azok számára az alábbi sematikus rajz nyújthat eligazítást: Visszakereső rendszerek A tár szerkezete Ismérvek tulajdonságai Visszakeresés fokozatai szerint szerint szerint Forrás Relációk Technikai kivitel külső belső specifikusság foka hierarchia A tár felépítése szerint kaptuk a direkt és invertált rendszereket. A visszakeresés fokozatai alapján egy- és többszintű keresőrendszerek voltak. Az is világos, hogy a legdifferenciáltabb az ismérvek tulajdonságai szerint volt tagolható a kép. Itt mindenekelőtt számításba jött, hogy az ismérvek honnan származnak (természetes szövegek vagy nem), kezelésük, technikai kivitelük automatikusan ment végbe vagy sem, végül annak volt jelentősége, hogy az ismérvek egymás között milyen kapcsolatban vannak: a valósághoz való viszonyuk adta meg egymáshoz való viszonyított rendjüket (így kaptuk meg az ún. filozófiai felosztást), a logikaiszemantikai relációk pedig további rendszerezésre nyújtottak lehetőséget, ennek folytán nyertük az individuális-generalizáló, illetve a mellérendelő és hierarchikus típusokat. 82