AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

II. A könyvtári munka elvi és gyakorlati kérdései - Wix Györgyné: Egy „XVIII. századi magyar anonim-lexikon" összeállításának problémái

Tartalmi—formai problémák Adatok és sorrendjük. Egy anonim-lexikonnál a feltárás módja nem lehet vitás. Az egyetlen lehetséges megoldás a gyűjtésnek a címek betűrendjében történő közzététele, amit a szerzői névmegállapítás, majd az esetleges források követnek. 1. Az anonim mű cime szerepel tehát egy-egy tételnél elsőként. A korban divatos hosszú címeket rövidíteni kellett, ügyelve azonban arra, hogy esetleges más műtől megkülönböztető elem ne essék a rövidítés áldozatául. a) Házi különös orvosságok, mellyek az orvosok nélkül szűkölködő betegeskedőknek vigasztalásokra . . . szedettek egybe . . . Kolozsváratt 1763 stb. Szerzője Juhász Máté. b) Házi orvosságok, mellyek az emberi testnek külömb-külömbféle nyavalyáinak megorvoslására . . . egybe-szerkesztve találtatnak . . . Vátz 1795 stb. Veszelszki Antal írása. c) Házi orvosságok, mellyek különös munkával egybe-szedetvén három részre osztatnak . . . Vátz 1791 stb. Ennek írója Szent-Mihályi Mihály. Vagy egy másik példa: a) Vexatio dat intellectum. Manuscriptum sub diaeta regni Hungáriáé anno 1765. vulgatum . . H. é. ny. n. (Kosáry szerint: Wien, Wucherer.) Szerzője Richwaldszky György.

1 b) Vexatio dat intellectum episcopis Hungáriáé seu jura episcopalia, secundum textum juris Hungarici . . . regni Hungáriáé statibus oblata . . . H. n. 1790, ny. n. Ennek a szerzője Szeitz Leó. 2. A kiadás a következő elem, amelyet csak abban az esetben látszott szükségesnek feltüntetni, ha nem az első kiadás az, amely címként szerepel (így pl. korábbi művek 18. századi kiadásainál), egyébként megjegyzés utal majd a többszöri változatlan kiadások létezésére. Címváltozatok esetén azonban, legyenek bár azonos címalakra rövidíthetők, a változatnak külön tételként kell szerepelnie. Más megoldás félreértések forrása lehetne, amint pl. ilyesfajta félreértés következtében szerepelt NENNICHEN 17. századi német jezsuita műve, az Ad tritissimam quaestionem . . . című számtalan kiadást megért mű HOLZMANN—BOHATTA anoním-lexikonában (I. 816.) POCK Mátyás szerzővel, aki a mű egy 1733-ból származó liber gradualis-kiadásában praesesként szerepelt, s mint ilyen SZINNYEI s mások is felsorolták ezt a címet az ő szerzői oeuvrejében. SziNNYEitől egy lépés volt HoLZMANNig és BoHATTÁig, s onnan egy további számos könyvtári katalógus címleírásáig, a mű egyéb kiadásaira is vonatkoztatva. 3. Impresszumadatokat a legkorábbi közlés helye, éve és kiadója szerint ír le majd a lexikon. Két kiadás esetén a 2. kiadás pontos adatai is szerepelnek majd, ezen felül azonban „több más kiadás" megjegyzés helyettesíti a felsorolást. Más anonim-lexikonokban ilyesfajta megjegyzéssel nem találkozunk: többféle meggondolás volt a forrása. így az, hogy a korszak kedvelt és közismert művei, amelyek számos kiadást értek el, olykor névtelenül, máskor viszont a szerző megnevezésével jelentek meg, ill. hogy a visszautalás egy-egy RMNy-ben vagy BMK-ban szereplő korábbi kiadásra — amellett hogy a használó számára érdekes lehet — egyszersmind a névfeloldás egyik forrására is utal. Legfőképpen azonban segítséget kíván adni annak, aki egy másik kiadást tart a kezében szerzői meghatározás végett. 1. Van ugyan olyan feltevés is, hogy Paxy János Keresztély szerémségi, majd zágrábi püspök írta. (Juric, Sime: Jugoslaviae scriptores Latini . . . P. 1. Tom. 2. 293. 1.). 60