AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)
I. Az OSZK 1972-ben - Papp István: A Könyvtártudományi és Módszertani Központ tevékenysége 1972-ben
oktatása szinte megoldhatatlan feladatot jelent a szűkös helyiségviszonyok és az egyéb, mind sürgetőbb képzési feladatok mellett. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy a végző hallgatók tovább növelik azt a tekintélyes réteget (2500 fő!), amelynek státusa megoldatlan a könyvtárosi hivatásban. Viszont a könyvtárak sürgető káderszükséglete miatt rákényszerülünk újabb és újabb beiskolázásra, mivel az iskolarendszer még nem vállalta a szakkönyvtárak káderutánpótlásának biztosítását. Kutatásszervezés, kutatómunka A könyvtártudományi kutatásokat nyilvántartottuk és tájékoztatást adtunk róluk. Megkezdtük a kutatók kataszterének a felfektetését is. Nagy gondot fordítottunk az ismét, bár módosított formában felelevenített pályázat lebonyolítására. Közel ötvenen jelentkeztek a megadott témákra készített szinopszisaikkal, amelyek közül harminc kidolgozására kötöttünk szerződést. Az illetékes osztályok, de felkért külső szakértők is gyakori konzultálással segítették az egyéni és munkaközösségi pályázókat. Úgy véljük, megtettük az első lépéseket abban az irányban, hogy szakosztályaink egyúttal a területükön folyó kutatások szervezőivé, gondozóivá legyenek. Különösen Olvasáskutatási Osztályunk fejtett ki intenzív konultációs tevékenységet. A könyvtár pedagógiai lehetőségeit vizsgáló, hosszabb ideje folyamatban levő kutatásunk túljutott az első, megfigyelési szakaszon és ez év májusában megindult a tényleges kísérleti tevékenység. E tevékenységet megelőzte a kísérleti személyek több oldalról történő „szemrevételezése" (kérdőívet, teszteket töltöttek ki, két napjuk időmérlegét rögzítettük stb.), hogy a feltételezett változásokat az induló állapothoz viszonyíthassuk. Állandó problémánk: vezet-e út a lektűrtől az igazi irodalomhoz? Ennek megállapítására, illetve az út, az utak kitűzésére olvasásszociológiai vizsgálatba kezdtünk. Első lépésként egy extenzív, kérdőíves -adatfelvételt bonyolítottunk le 9 megye 200 könyvtárában kétezres mintával. Ebből a mintából választjuk majd ki azokat a személyeket, akiknek olvasmányaiban a lektűr dominál. A velük folytatott interjúsorozat fogja képezni a vizsgálat intenzív szakaszát. E kutatás kísérleti vetületét jelenti az a megfigyeléssorozat, amelyet a miskolci Városi Könyvtár egyik fiókjában folytatunk, ahol a lektűrök arányát lényegesen csökkentve felnagyítottuk az értékes átvezető olvasmányok arányát. Ugyancsak szorosan kapcsolódik ide másik kísérletünk is, amelyet 20 könyvtárban mintegy 200 alacsony ízlésszintű személlyel folytatunk. Számukra a kísérletben részt vevő könyvtárosok tudatosan ajánlanak átvezető olvasmányokat, s jegyzik az olvasók reagálását. A József Attila Gimnáziumban folytattuk az intenzív könyvtárhasználatra építő pedagógiai módszerek hatását vizsgáló kísérletünket. A kísérleti és a kontroll osztályról ez évben is adatokat vettünk fel. Az OPKM-mel együttműködve indítottuk a pedagógusok szakirodalmi tájékozódási szokásait feltáró kutatásunkat; jövőre készül el a kutatási jelentés. Nyomdában van már viszont a pedagógusok szépirodalmi olvasmányait feltáró vizsgálatról készített tanulmány. Ehhez a támakörhöz kapcsolódik a harmadik, folyamatban levő vizsgálódás is, amely a pedagógiai szakirodalmi ellátottság országos helyzetét kívánja feltárni. A szakirodalmi ellátottságot elemző vizsgálatsorozatunkban két tanulmány 48