AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A Times és Magyarország az 1904—1906-os politikai válság idején

dott a magyar érdekeknek megfelelő módon kiigazított választójogi reform gondolatával".

83 Nyílt állásfoglalás egy ilyen bonyolult kérdésben ellenkezett volna a Times hivatalos politikájával (a belső ügyekben csak a tények és irányzatok ismertetésére kell szorítkozni), ráadásul a terv igenlése szembefordította volna STEEDet azokkal a szabadelvű és mérsékelt koalíciós politikusokkal, akiket eddig ő a legkedvezőbben ítélt meg. Első kommentárja ezért csak a tények bemutatására szorítkozott. „A férfiakra kiterjedő általános választójog erősen fenyegeti a 800 000 gentry-t, vagy másként az ősi magyar kisnemességet, amelyet egyesek Magyarország gerincének, mások pedig veszedelmének tekintenek. Az általános választójog hívei szerint áldás lenne, mert új vért vinne a választóközönségbe és így új kérdéseket vetne fel az ország előtt, új szükségleteket tárna fel, valamennyi osztály előtt megnyitná a politikai hatalmat. Nem kevésbé hazafias, bár kevésbé demokratikus elemek úgy vélik, hogy a magyar arisztokrácia és földbirtokos osztály túlsúlya nélkül Magyarország nem létezhetne, és az általános választójogot elutasítják, mint sátáni eszközt. Mindkét álláspont méltánylást érdemel. [Saját kiemelésem.] A kettő harca ádáz lesz. A koalíció bármelyik oldalt is választja, vagy ha meg is próbálkozik egy középúttal, az bizonyosnak tűnik, hogy a most felvetett kérdés hosszú távon zavarólag fog hatni a meddő alkotmányos csűrés-csavarás mániájára, amely jelenleg uralja a közéletet."

84 Mindenesetre STEED demokrata érzelmeire nem vet jó fényt, hogy az általános választójog bevezetésével fenyegetett koalíciónak azt tanácsolta, hogy sürgősen engedjen és vállalja a kormányzást, mielőtt még az ország közhangulata teljesen forradalmivá válna. „Ha ezt az alkalmat elszalasztják, úgy azokat, akik a demagógiának köszönhették felemelkedésüket, a demagógia terén túlszárnyalhatja egy olyan kormány, amelynek a parlamentben nincs semmi támasza, de az országban gyors ütemben talál mind több támogatót."

85 STEEDet, mint mindig, most sem a politikai elvek irányították, hanem a külpolitikai érdekek, és a Monarchia presztízse érdekében tartotta annyira kívánatosnak a megegyezést, ,,a belharc egy újabb korszakának" elkerülését.

86 Mindenki kíváncsian várta FEJÉRVÁRY bécsi útjának eredményét, hogy az uralkodó hozzájárul-e az általános választójog kormányprogrammá tételéhez. Ez részben GAUTSCH osztrák miniszterelnök és GOLTJCHOWSKI külügyminiszter ellenzése miatt maradt el, az „osztrák beavatkozás" viszont csak erősítette Magyarországon az általános választójog táborát. A kormány szeptember 12-i lemondása után a Times vezércikkben foglalta össze a FEJÉRVÁRY-minisztérium rövid pálya 83. TT, 1905. aug. 29. 3. 1. 84. TT, 1905. szept. 5. 3. 1. 85. TT, 1905. szept. 8. 4. 1. 86. Ugyanez a külpolitikai megfontolás magyarázza STEED felháborodását egy Berlinben megjelent pamflettel kapcsolatban, amely a szláv veszéllyel szemben Ausztriának a Nemet Császárságba történő beolvadását, Magyarországnak pedig egy HOHENZOIXERN herceg jogara alatti önállósodását javasolta. TT, 1905. szept. 5. 4. 1. — A szálak BÁNFFYhoz vezetnek, állapította meg szept. 13-án és 14-én, bár a koalíciós Egyetértésnek, nemcsak a pamfletet, de az egész Hármasszövetséget elvető állásfoglalását örömmel nyugtázta. STEED szept. 19-én ismét visszatért a HoHENzoLLERN-pamfletre és ennek kapcsán elmarasztalta a magyar közéletet és a rendőrséget is, ahol ilyen írás forgalomba kerülhet. A hosszadalmas és nagy vihart kiváltó ügy vége az lett, hogy a szerzőt, ZIGÁNY Árpádot az esküdtszék felmentette. 393