AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A Times és Magyarország az 1904—1906-os politikai válság idején
A november 18-i puccsszerű házszabály-módosítás pénteki napon késő este történt, így a szombati angol sajtó nem foglalkozhatott vele, vasárnap a Times nem jelenik meg, viszont a hétfői szám nemcsak a drámai mozzanatokban gazdag ülésről, de annak következményeiről is beszámolt. 25 STEED megértéssel írt TISZA akciójáról, ismertette az ellenzék felfogását, majd egyetértését fejezte ki azokkal a véleményekkel, amelyek „Tiszát Magyarország jó, Apponyit pedig Magyarország rossz szellemének tekintik". A jövő egyik kulcsát a király magatartásában látta: ha kitart TISZA mellett, talán a választók is neki adnak igazat, de november gyek megnyerése érdekében". TISZA valóban nem állt kevésbé szilárdan a magyar uralkodó osztály által képviselt „nemzeti" érdekek mellett, mint ellenzéki ellenfelei, sőt a fennálló rendszer érdekeit náluk messzebb látóan képviselte. 22-én éppen a király magatartását tekintette bizonytalannak. „A magyarországi Szabadelvű párt olyan, mint egy csodakard, amelynek az állapota az őt markoló kéztől függ. Széli idejében lágy volt, Khuen-Héderváry alatt hajlékony és megbízhatatlan, de Tisza kezében soha nem látott élességre és erőre tett szert. Ha Tisza szorítása engedni kényszerül, az erő elszáll belőle." 26 Ugyanezeket a nézeteket ismételte meg a XI. 22-i vezércikk is, 27 hozzátéve, hogy milyen előnyös egy íratlan alkotmány, mert Angliában a magyarországihoz hasonló helyzetben a többség akarata minden további nehézség nélkül érvényesülni tudna. STEED még osztotta a magyar és az angol alkotmány hasonlóságát ekkoriban lépten-nyomon hangoztató magyar felfogást, mert következő híradásában sietett kiigazítani lapja vezércikkét: a magyar alkotmány éppúgy íratlan, mint az angol. „Ezt a tárgykört mindazoknak érdemes tanulmányozniuk, akik a jelenlegi válságon túlmenően meg szeretnék érteni a magyar állam helyzetét is, amely része a Dualista Monarchiának, ugyanakkor pedig szuverén és független királyság." 28 STEEDnek ezt a cikkét nemcsak TISZA, de APPONYI is csak üdvözölhette. A válság következő eseménye a képviselőház bútorzatának december 13-i szisztematikus szétrombolása volt. Ezzel a magyar parlament STEED szavai szerint „az európai parlamentek történetében párját ritkító orgia színhelye" lett. Szembeállítja a két ellenzéki pártvezér szavait: KOSSUTH Ferenc a jelenetben a magyar politikai érettség szimbólumát látja (minthogy nem csináltak TISZA akciója fölötti felháborodásukban forradalmat), míg APPONYI szerint jele volt, milyen fontosságot tulajdonítanak Magyarországon a törvényes jogfolytonosságnak. A pártatlanság látszatát is feladva STEED határozottan kiállt a miniszterelnök mellett, már csak külpolitikai megfontolásból is: TISZA kísérlete fontos „nemcsak Magyarország, de az egész Dualista Monarchia mint nagyhatalom számára". 29 Ehhez az állásfoglaláshoz hozzájárulhatott STEED antiklerikalizmusa is, ami még olaszországi tartózkodása alatt vált nála meggyőződéssé, hogy bécsi tapasztalatai csak megerősítsék. (Ez természetesen nem jelentett többet, mint az egyház politikai szereplésének hagyományos liberális elvetését.) A TISZA ellenzékében prominens szerepet játszó néppártiak, „a klerikális reakció demagóg úttörői" 30 , mint például a parlamenti berendezés romjain reverendában és lila övben trónoló 25. TT, 1904. nov. 21. 5. 1. 26. TT, 1904. nov. 22. 3. 1. 27. TT, 1904. nov. 22. 7. 1. 28. TT, 1904. nov. 26. 5. 1. The Hungarian Constitution. 29. TT, 1904. dec. 14. 5. 1. , • 30. TT, 1904. dec. 17. 7. 1. 378
