AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A Times és Magyarország az 1904—1906-os politikai válság idején

azonosult az újsággal és a tudósítói munkával, kitűnően értett a kapcsolatterem­téshez, mindez nagyfokú önálló véleményalkotó képességgel és nem csekély ön­teltséggel párosult. Printing House Square-t (a Times szerkesztőségét) a Foreign Office tökéletesebb változatának tekintette, 8 önmagát pedig Európa legtájéko­zottabb külpolitikusának. Kollégái utólagos értékelése tárgyilagos: „bebizonyí totta, hogy elméje nem fél a kritika gyakorlásától, az ellentmondástól és a vitá­tól. Annyira érdekelte őt minden, hogy ez már inkább egy aktív politikusra em­lékeztetett, mint egy kívülálló megfigyelőre. A híreket oly hévvel vadászta, ami még ebben a rendkívül versengő szakmában is ritkaságszámba megy, interpre­tációi pedig az alkotó írásművészet szintjén voltak . . ." 9 Politikai nézeteit te­kintve gyakorlati liberálisnak tekintette magát, aki kész alkalmazkodni az elke­rülhetetlen változásokhoz, akár még a ,,szocializmushoz" is, ha az kellőképpen imperialista és nemzeti. Éppen abban látta a Times feladatát, hogy erre az útra terelje azokat a tömegeket, „akiknek a szava egyre többet fog számítani". „Hasáb­jainknak olyan fórumnak kell lenniük, hogy minden munkásvezér és minden párt­politikus természetszerűleg hozzánk forduljon, ha valami fontosat akar mon­dani." 10 STEED személy szerint teljesen azonosult a brit imperialista politikával, és — annyi honfitársához hasonlóan — meg volt róla győződve, hogy országa politikája erkölcsileg támadhatatlan és magasan fölötte áll a többi ország önző vagy szűklátókörű felfogásának. Németországi tanulmányai és tapasztalatai már a századforduló előtt Németország szenvedélyes ellenfelévé tették. De nemcsak a külpolitikában volt „elkötelezett", de a vizsgált országok belső kérdéseiben is, ami ellenkezett a Times hagyományaival, ahogy erre londoni főnökei ismételten figyelmeztették. 11 Anyagi kérdésekben — a lap kontójára — rendkívül nagy­vonalú volt, s ez állandó viták forrása volt Moberly BELL és közötte. 12 STEED számára Magyarország csak a Habsburg-monarchia egyik feleként jött számításba, nézeteit pedig a brit politika pillanatnyi érdekei igen erősen be­8. Szeretné azt látni, hogy „a nagykövet telefonáljon nekünk és megkérdezze, mit akarunk írni, mert a külgyminisztériumnak küldött jelentésében nem szeretne eltérni a Times véleményétől". STEED levele Moberly BELLnek. Archives of The Times, Printing House Square Papers (továbbiakban PHS Papers). Ezúton is köszönetemet fejezem ki William REES-MOGG úrnak, a Times főszerkesztőjének, amiért engedélyezte H. W. STEEDnek a Times levéltárában található iratainak használatát; DR. PÉTER Lászlónak, a Londoni Egyetem Szláv és Keleteurópai Intézete tanárának, aki felhívta figyelmemet ezekre a levelekre és elősegítette megszerzésüket; végül Gordon PHILLIPS úrnak, a Times levéltárosának. 9. Times History III. 283. 1. 10. STEDD levele CHIROLÜOZ, 1907. július 24. PHS Papers. Részben idézi memoárjai­ban: Through thirty years, I. 271 — 272. 1. Míg ez a levél inkább gyakorlati politi­káját érintette, politikai filozófiájáról sokat elárul CHIROLhoz intézett két levele: 1909. szept. 14. és okt. 18. Ezekben MARxról, a szocializmusról és a liberalizmus­ról nyilatkozik Lloyd George híres „népi költségvetés"-e kapcsán. 11. Római évei kezdetén BELL és WALLACE óvta, ne foglaljon állást az olasz bel­politika vitáiban. Times History III. 284. 1. 12. Erre STEED és BELL levelezése számtalan példával szolgál. Nem tartozik szoro­sabb témákhoz, de STEED jellemvonásai között meg kell még említenünk erős érvényesülési törekvését, bár nagyravágyása sosem lépte túl az újságírás terü­letét. Kollégáit előszeretettel kritizálta (ami a Times-nál szokatlan volt), s hama­rosan főnöke és első pártfogója, CHIROL is azok közé tartozott, akiket STEED finom módon lej aratni törekedett. Az előbbi esetre példa CHIROL levele BELLhez 1909. máj. 24-én, míg az utóbbira STEED levele BELLhez, 1908. okt. 4. PHS Papers. 374

Next

/
Oldalképek
Tartalom