AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A Times és Magyarország az 1904—1906-os politikai válság idején
azonosult az újsággal és a tudósítói munkával, kitűnően értett a kapcsolatteremtéshez, mindez nagyfokú önálló véleményalkotó képességgel és nem csekély önteltséggel párosult. Printing House Square-t (a Times szerkesztőségét) a Foreign Office tökéletesebb változatának tekintette, 8 önmagát pedig Európa legtájékozottabb külpolitikusának. Kollégái utólagos értékelése tárgyilagos: „bebizonyí totta, hogy elméje nem fél a kritika gyakorlásától, az ellentmondástól és a vitától. Annyira érdekelte őt minden, hogy ez már inkább egy aktív politikusra emlékeztetett, mint egy kívülálló megfigyelőre. A híreket oly hévvel vadászta, ami még ebben a rendkívül versengő szakmában is ritkaságszámba megy, interpretációi pedig az alkotó írásművészet szintjén voltak . . ." 9 Politikai nézeteit tekintve gyakorlati liberálisnak tekintette magát, aki kész alkalmazkodni az elkerülhetetlen változásokhoz, akár még a ,,szocializmushoz" is, ha az kellőképpen imperialista és nemzeti. Éppen abban látta a Times feladatát, hogy erre az útra terelje azokat a tömegeket, „akiknek a szava egyre többet fog számítani". „Hasábjainknak olyan fórumnak kell lenniük, hogy minden munkásvezér és minden pártpolitikus természetszerűleg hozzánk forduljon, ha valami fontosat akar mondani." 10 STEED személy szerint teljesen azonosult a brit imperialista politikával, és — annyi honfitársához hasonlóan — meg volt róla győződve, hogy országa politikája erkölcsileg támadhatatlan és magasan fölötte áll a többi ország önző vagy szűklátókörű felfogásának. Németországi tanulmányai és tapasztalatai már a századforduló előtt Németország szenvedélyes ellenfelévé tették. De nemcsak a külpolitikában volt „elkötelezett", de a vizsgált országok belső kérdéseiben is, ami ellenkezett a Times hagyományaival, ahogy erre londoni főnökei ismételten figyelmeztették. 11 Anyagi kérdésekben — a lap kontójára — rendkívül nagyvonalú volt, s ez állandó viták forrása volt Moberly BELL és közötte. 12 STEED számára Magyarország csak a Habsburg-monarchia egyik feleként jött számításba, nézeteit pedig a brit politika pillanatnyi érdekei igen erősen be8. Szeretné azt látni, hogy „a nagykövet telefonáljon nekünk és megkérdezze, mit akarunk írni, mert a külgyminisztériumnak küldött jelentésében nem szeretne eltérni a Times véleményétől". STEED levele Moberly BELLnek. Archives of The Times, Printing House Square Papers (továbbiakban PHS Papers). Ezúton is köszönetemet fejezem ki William REES-MOGG úrnak, a Times főszerkesztőjének, amiért engedélyezte H. W. STEEDnek a Times levéltárában található iratainak használatát; DR. PÉTER Lászlónak, a Londoni Egyetem Szláv és Keleteurópai Intézete tanárának, aki felhívta figyelmemet ezekre a levelekre és elősegítette megszerzésüket; végül Gordon PHILLIPS úrnak, a Times levéltárosának. 9. Times History III. 283. 1. 10. STEDD levele CHIROLÜOZ, 1907. július 24. PHS Papers. Részben idézi memoárjaiban: Through thirty years, I. 271 — 272. 1. Míg ez a levél inkább gyakorlati politikáját érintette, politikai filozófiájáról sokat elárul CHIROLhoz intézett két levele: 1909. szept. 14. és okt. 18. Ezekben MARxról, a szocializmusról és a liberalizmusról nyilatkozik Lloyd George híres „népi költségvetés"-e kapcsán. 11. Római évei kezdetén BELL és WALLACE óvta, ne foglaljon állást az olasz belpolitika vitáiban. Times History III. 284. 1. 12. Erre STEED és BELL levelezése számtalan példával szolgál. Nem tartozik szorosabb témákhoz, de STEED jellemvonásai között meg kell még említenünk erős érvényesülési törekvését, bár nagyravágyása sosem lépte túl az újságírás területét. Kollégáit előszeretettel kritizálta (ami a Times-nál szokatlan volt), s hamarosan főnöke és első pártfogója, CHIROL is azok közé tartozott, akiket STEED finom módon lej aratni törekedett. Az előbbi esetre példa CHIROL levele BELLhez 1909. máj. 24-én, míg az utóbbira STEED levele BELLhez, 1908. okt. 4. PHS Papers. 374