AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Keresztury Dezső: Az önálló magyar opera- és balettszcenika kialakulása

Az effajta nyilatkozatokban nem szabad a kísérletezés szabadságának megtagadását látnunk.. Inkább egy jelentős művészi ízlésforma ragaszkodását fejezik ki .a maga nehéz próbákat megállt igazságaihoz. Mert hiszen MÁRK — mint nagy nemzedéktársai is — szívesen kísérletezett, nyílt érdeklődéssel fordult az új törekvések felé, s azokból, a maga művészetét is egyre megújítva, felszívta, amit tudott. Még e vázlatos képen is komoly hiányosság keletkeznék, ha nem emlékeznénk meg két olyan jeles díszlettervező művészünkről, akik az eddig jellemzett, egyéni változataiban is egységes stílustól eltérő utakra léptek; műveik jelentős részét nem is Magyarországon mutatták be. Főként Olaszországban szerzett jó hírnevet magának és a magyar opera és balett díszlettervezésnek PÉKÁRY István. A Képzőművészeti Főiskolát végezte; mesterének, RTTDNAI Gyulának főként népi ihletésű s dekoratív jellegű kezdeményeit fejlesztette tovább freskó és gobelintervein. Korán a színpad felé fordult érdeklődése. Színpadképeihez — amelyekhez mindig maga tervezte a jelmezeket is — a magyar folklór világából merítette motívumait. Ezt a játékos, bájos naivitással felfogott világot rendkívül tudatos, egységessé stilizált, egyfajta rafinált primitívség derűs-hamvas illúziójával áthatott művészetben emelte európai színvonalra. Sok baletthez tervezett színpadképet és jelmezt: ez a műfaj nagyon is megfelelt az ő némileg bábjátékos irányulású képzeletének. Legnagyobb sikert talán VERES Sándor Térszili Katica c. balettjének színpadra vitelével aratta. De kiemelkedő alkotásai közé sorolhatók Albán BERG Wozzeckjenek a római Operaházban bemutatott színpadképei és jelmezei is. A budapesti Nemzeti Színház ígéretes és szép sikerekre hivatkozó fiatal színpadtervezőjeként került nyugatra HORVÁTH János még a második világháború idején. A stockholmi Operaházban bontakozott ki igazán alkotó művészete; az ottani operarepertoár darabjainak nagy részéhez ő tervezte a díszleteket. Korán meghalt. A magyar opera és balett-díszlet tervezés önállósulásának e nagy korszaka áthúzódik a második világháborún az ország újjáépítésének és alapvető átalakulásának korszakába. A háborús rombolásoknak áldozatul vetett'fővárosban, csodával határos módon csaknem épen maradt Operaházat hamarosan helyre lehetett állítani. Az intézménynek a negyvenes-ötvenes években igen fontos szerep Erkel Ferenc: Hunyadi László. Márk Tivadar jelmezterve. Operaház. 1951 366