AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Keresztury Dezső: Az önálló magyar opera- és balettszcenika kialakulása

magyar képzőművészeti iskolákban is legfeljebb esetlegesen, mellékesen tanítottak; főtárgyként az Iparművészeti Főiskolán csupán 1950—66 között. A hazai díszlettervezők kezdetben idegenből jöttek Magyarországra, később az itt születettek is nyugati főiskolákon tanultak, s itthon is az ott tanultakat értékesítették. A mintadíszleteket hosszú időn át bécsi műhelyek készítették. Az első Pesten működő ilyenszerű magánvállalkozást a Münchenből 1843-ban Bécsbe, onnan viszont 1864-ben ide költözött LEHMANN Mór hozta létre a fővárosi színházak szolgálatában. 0 nem alkalmazott, hanem saját műhellyel rendelkező vállalkozó volt, aki egyelőre csak a Pest-Buda színházaiban felmerülő díszletigényeknek tudott eleget tenni. Országos hatósugarú hazai műhely létrehozása csak akkor kezdett üzletileg is hasznossá lenni, amikor már a magyar vidék jelentősebb városaiban is sorra felépültek ugyan a színházak, de ezeknek még nem volt érdemes külön tervezőket, műhelyeket foglalkoztatniuk; nem Bécsben, hanem Pesten rendeltek tehát függönyt, díszleteket a fontosabb bemutatókhoz. Ilyen magyarországi központi ellátó műhellyel először SPANNRAFT Ágoston rendelkezett a" 19. század 80-as éveiben Pesten. Az önálló magyar színházi, főként operai díszlettervezés történetét tehát az ő működésével kell kezdenünk. A múlt század derekán Cegléden született; Pestre, s ott hamarosan LEHMANN Mór közelébe került. Tizennyolc éves korában már önállóan tervezte A bolygó hollandi előadásának díszleteit a Nemzeti Színházban. Az intendánsnak feltűnt tehetsége: nyugat-európai tanulmányútra küldte, s aztán a bécsi Akadémiára. 1880-tól a Nemzeti Színháznál, 1884-től az ország első önálló Wagner: Tannhäuser. Spannraft Ágoston díszletterve. Operaház. 1885 345