AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Miklóssy János: „Organum a nagy közönségért". (A Vasárnapi Újság a Bach-korszak

szik. Nincs a földnek országa, mellyről folytonosan ne jelennének meg új meg új művek. Ide tartoznak a történeti művek és emlékiratok, ethnographiai és utazási rajzok s a természet- és műtani tudományok népszerűsítése. Mindez azután bele folyik a heti iratokba, mellyek könnyen s olcsó pénzen viszik azt tovább száz meg száz ezerek közé. A sajtó e neme legfontosb ága Angliának s nyílt tanulsága annak, hogy Anglia legműveltebb része Európának. Itt minden emberben él az olvasási vágy. Másutt csak a ,míveltek' olvasnak. Ismét másutt még azok sem. — Legnagyobb elterjedésnek örvend, miként tudva van, Dickens ,House Words' című folyóirata, melyről mondják, hogy 100 000 előfizetőt számlál."

16 A Szépirodalmi Lapok mértékadó munkatársaiból verbuválódnak a Vasárnapi Újság irányítói, szerkesztője pedig PÁKH Albert személyében azonos. Aligha tévedünk, ha a fent idézettekből az utóbb nagy sikerre jutott lap tervét, illetőleg megteremtésének vágyát olvassuk ki — a sorok közül. A kudarc keserűségét ugyanis követnie kellett a felismerés bizonyosságának. Es a Vasárnapi Újság a későbbiek során is szívesen hivatkozik a Householdwordss&l való rokonságra. DiCKENsről szólva írja: „egy népszerű vállalatot is szerkeszt, melynek célja ugyanaz, mi a ,Vasárnapi Újságé': ismeretterjesztő olvasmányok általi mívelése a nemzet többségének. E vállalatának 40 ezer előfizetője van. íme Anglia legelső írója is mily fontos ügynek tartja a népirodalommali foglalkozást!"

17 A lipcsei Illustrire Zeitung insipiráló hatásáról viszont az egyik alapító munkatárs, GYULAI Pál tudósít, felidézve a lap megindulása előtti tervezgetéseket: ,,az volna a legjobb, ha magyar Illustrirte Zeitungot lehetne alakítani, de ide több pénz, több kép, több dolgozótárs és nagyobb közönség kellene."

18 Ám a legsikerültebb példaképek sem szolgáltathattak receptet azoknak a speciális magyar problémáknak megoldásához, amelyekre a Vasárnapi Újság vállalkozott. A VAS Gerebenek által kompromittált néplap-kísérletek és a Szépirodalmi Lapok fémjelezte gyakorlat Scyllája és Charibdise között egyedül kellett megtalálnia a célravezető utat. Es a tanítvány, a Vasárnapi Újság — szerkesztői és munkatársai jóvoltából — színvonal tekintetében egykettőre maga mögött hagyta mesterét, a lipcsei képes újságot. Az Illustirte Zeitung, hogy előfizetői számát méginkább gyarapítsa mind több képet, elsősorban kuriozitást szállított olvasói asztalára. PÁKH a képeket — KAZINCZY Gáborhoz írt levelei tanúskodnak erről — szükséges rossznak, afféle desszertnek a tartalom mellé, tekintette.

19 PÁKH, de JÓKAI is időről időre tiszteletreméltó őszinteséggel számolnak be az új vállalkozás kezdeti nehézségeiről. „A Vasárnapi Újság — írja PÁKH — először monda ki a jelen évtizedben, hogy ,néplap' akar lenni. E fogalom akkoriban nem volt tisztába hozva, valamint nem volt irodalmi közlöny, mellyet a nagyközönség, mint igényeinek kielégítőjét, érdekeinek, vágyainak képviselőjét, létszámához arányosan, némi melegséggel karolt volna föl. A Vasárnapi Újság első évfolyama, ha most innen nézzük, bizonyos határozatlanság színét viseli magán, bizonyos tapogatózást tanúsít az ismeretlen nagyközönség érzelmeihez, felfogásához szóló ,népies' hang eltalálása körül. 16. Szépirodalmi Lapok. 1853. márc. 31., 26. sz. 17. Dickens. = Vasárnapi Újság. 1856. jan. 27., 4. sz. 18. GYULAI Pál i. m. 55. 1. 19. Figyelő. 1886. 307-309. 1. 334