AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fried István: Egy elfelejtett magyar szlavista

volt,

8 aki maga is foglalkozott a szlavisztika és a finnugrisztika határterületeinek kérdésével. Jellemző, hogy KÁLLAY Ferenc fölfigyelt e bírálatra,

9 tulajdonképpen ilyen módon ismerkedett meg DOBROVSKY tevékenységével, és ezt követőleg váltak sokat idézett forrásaivá a „szlavisztika atyjának" más munkái is. KÁLLAY nyelvhasonlító tevékenységéről jó disszertáció készült,

10 de ez a dolgozat nemigen érinti hősünk szlavisztikai munkásságát, elsősorban a finnugor nyelvtudományban elért eredményeit rendszerezi. Igaz, KÁLLAY a finnugor nyelvészet, a magyar őskor kutatása felől érkezett el a szlavisztika területére. Megjelent munkáiban azonban hatalmas szlavisztikai anyag rejlik. Hivatkozások, idézetek jelzik, hogy KÁLLAY ismeri, olvassa, jegyzeteli a legújabb szlavisztikai tárgyú könyveket, írásokat. DOBROVSKY, SAEÁRIK, PALACKY munkássága állandóan emlegetett forrás. Első két jelentősebb munkája már teljes módszertani és filológiai fegyverzetében mutatja KÁLLAY Ferencet. FOGARASI Jánosnak 1834-ben, Bécsben jelent meg Origó et formatio linguae Ugoricae, Ungaricae . . . című könyve. KÁLLAY szükségét érezte annak, hogy bírálja,

11 s a bírálatot néhány, a magyar nyelvterjesztést érintő röpiratra való reagálással összekösse. A röpiratok ugyanis a magyar nyelv szláv jövevényszavait illetőleg erős túlzásokba estek: a szláv jövevényszavak létével a szlávok kulturális felsőbbségét próbálták igazolni a magyarsággal szemben. KÁLLAY az alábbiakban fogalmazza meg alapelveit: „A pragmatikus historikus előtt tudva van, hogy az etymológia útja magában nem biztos út még a népfajok tőkéinek keresésében, mert sikamló, hanem a más úton felfedezettek megerősítésére nagy segítségül lehet." Gondoljuk csak át: M. P. KATANCTC, HORVÁT István, Ján KOLLÁR nyelvészkedésének és történészkedésének korában vagyunk, elég két hasonlónak tetsző szó vagy szótag egy egész elmélet megkonstruálásához. A romantikus honfoglalási poéma időszaka ez, képzelt őstörténetet, halvány nyomokból megépített nemzeti mitológiát varázsolnak a költők, VÖRÖSMARTY Mihály, Ján KOLLÁR, Ján HOLLY, France PRESEREN olvasóik elé. Száraz, tudományos hang a KÁLLAY-Ó, aki bemutatja FOGARASI tévedéseit, hogyan torzítja el SCHLÖZER tanításait: „Schlözer ugyanis sehol nem állította — fejtegeti KÁLLAY —, hogy a magyar nyelv a rusznyák és szláv nyelvek későbbi produktuma" lenne. Véleményét éppen DOBROVSKY-nak GYARMATHI Affinitásáról írott bírálatával támasztja alá: éles határvonalat húz a szláv és a finn nyelvek közé. DOBROVSKY-t

12 idézve mondja ki, hogy a mordvin nem szláv eredetű nép, valamint azt, hogy az orosz nyelvben finn jövevényszavak is találhatók. KÁLLAY szerint az Ugor talán szláv eredetű szó (bár KOCH — meghalt 1799-ben—oroszországi tanácsos a hungarus szót a perzsa nyelvből származtatja), 8. Allgemeine Literatur-Zeitung. Jena — Leipzig 1799. III. 214 — 215. szám. Üjraközli: PBAZÁK: i. m. 136 — 144. 9. Orvos Gyarmathi Sámuel Elete leírása. = Nemzeti Társalkodó. 3. 1832. I. 13. szám. 10. KÉVE Mária: Kállay Ferenc nyelvhasonlító munkássága. Budapest 1940. 11. Kritikai Lapok. 6. 1836. 21 — 96. — Említi R. PBAZÁK: K problematice bibliograjie díla Josefa Dobrouského, Sborník Prací Filosofické Fakulty Brnenskó University. D 19, 1972. 102. 12. Litterarische Nachrichten von einer auf Veranlassung der böhm. Gesellschaft der Wissenschaften im Jahre 1792. unternommenen Heise nach Schweden und UusslandPrag 1796. 293