AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Käfer István: Zsolnai szlovák kalendáriumok történetszemlélete a Rákóczi-szabadságharc koráról

1660. 2. Gjri Rakocy Sedniiih. knjze ed Turka wbitce poranén w waradiné vm. Item Turek weliky Waradjn dobyl. //. Rákóczy György a töröktől csatában megsebesül és Váradon meghal. Item a török bevette Nagyváradot. L659. A' Fő Vezér Mahumet Bassa, Constantinápolyból Császár erejével Boros-Jenő alá jő, kinek a' várat meg-adván, a' bennevalókat békével botsáttya. Melly dologért a Vicze Kapitánynak harmad magával feje vétetik Váradon. Ismét: Bartsai Ákos a' nagy Vezértől Erdélyi Fejedelemmé tétetik. De ugyan azon esztendőben a' Fejedelemségét Kemény Jánosnak ajánlja. Ismét 1659. A' Török Bartsait Fejedelemségébe állitytya. Resignálván másodszor Fejedelemségét, az Erdélyi Statusoktól ugyan Kemény János választatok helyébe, ki osztán Bartsait vadászásban el-fogja, és 61. észt. Görgényből Kővár felé vitetvén az útban le-vágatta, kinek Répa nevű faluban lőtt temetése. Ugyan azon esztendőben a' Török és Tatár Erdélyt rútul égette és dúlta; kiknek jó idején a Felséges Római Császár Hadi Fő Generalissát, Gróf Monticuculit egy jeles Armadával ellenekbe küldte. 1660. II. Rákóczi György Erdélyi Fejedelem, maga kevés számú hadaival Gyalu és Fenes között a'