AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Käfer István: Zsolnai szlovák kalendáriumok történetszemlélete a Rákóczi-szabadságharc koráról

exulánsok hamar beilleszkedtek új hazájukba, 6 egy részük beolvadt a magyar­országi evangélikus, a csehtestvérek pedig a református egyhába 7 és különösen az előbbiek nagy lendületet adtak a 17—18. századi szlovák irodalom fejlődésé­nek. 8 Habsburg-ellenességük rendszerint demokratizmussal is párosult, ami a zsolnai nyomda esetében abban is megnyilvánult, hogy az ott megjelent könyvek szinte kivétel nélkül a nép számára készültek, és elsősorban a nép nyelvén: nagy­részt szlovákul és néhány nyomtatvány, elsősorban kalendáriumok, magyarul is. Nemegyszer előfordult, hogy a Zsolnán szlovákul megjelent mű németül Nagy­szombatban látott napvilágot. 9 KRMAN Dániel 1704-ben az ifjabbik DADÁN fölött mondott gyászbeszédében 10 foglalkozott DADANék politikai okokból is gyakran támadt nehézségeivel, ami a városból való meneküléséhez is vezetett. Az ifjabb DADÁN menekülni kénysze­rült Zsolnáról a RÁKÓczi-szabadságharc előtt vagy közvetlenül a kezdetén is és csak a fejedelem szilárduló helyzete tette lehetővé visszatérését. Akkor viszont első munkaként mindjárt RÁKÓCZI imádságát adta ki szlovák és latin nyelven. 11 A gyászbeszédet tartó KRMAN Dániel szerepe ismeretes a történelemben és az irodalomtörténetben egyaránt. 12 Zsolnai lelkészként is rendkívül részletes ada­tokkal rendelkezett a DADAN-nyomdáról és nyilvánvalóan hatott is annak mun­kájára. Nemcsak gyászbeszédének tartalma, hanem egész, az Actus inaugurationis vexülor urn 13 '-ban kicsúcsosodó politikai, publicisztikai tevékenysége bizonyítja ezt, nem alaptalan tehát az a feltételezésünk, hogy KRMAN-nak szerepe volt a zsolnai kalendárium krónikarészének szerkesztésében, esetleg végleges meg­szövegezésében, különösen 1704 után, amikor RÁKÓCZI, helyzetének stabilizáló­dásával egyre nagyobb súlyt vetett a korabeli publicisztikai, propagandalehető­6. Vö.: DUROVIŐ, Ján: Evanjelická literatúra do tolerancie. Turc. Sv. Martin 1940; SZIKLAY László: A szlovák irodalom története. Bp. 1962, MTA 107 — 108. p. — L. még: BALOGH Edgár: Történelmi tények. = Baráti Szó (Beregszász) 1931. 3 — 4., 2 — 5. p. KUE Géza: Cseh — magyar református történelmi kapcsolatok. Komárom 1937. 7. CAPLOVIÖ, Ján: im. uo. 8. MISIANIK — MINÁRIK — MELICHERCÍK: Dejiny starsej slovenskej literatúry. Bratis­lava 1958, SAV 155 — 277. p. Vö. még: SZILÁDY Jenő: A magyarországi tót protes­táns egyházi irodalom 1517 — 1711. Bp. 1939. 9. CAPLOVIÖ, Ján: im. uo. 10. KRMAN, Daniel: In nomine Jesu: Knjha ziwota . . . Janem Dádanem . . . W Ziliné 1704. - BORSA-KÄFER 533; RMK II 224; Knihopis 4427. 11. CAPLOVIC, Ján: im. uo. 12. Munkái: RMK II 2223, 2224, 2311, III 2363; SZEBERÉNYI Lajos: Krman Dániel, az evang. egyház egyik vértanúja a múlt századból — in: FABÓ András: Rajzok . . . 1969, 141 — 163. p. ZSILINSZKY Mihály: Krman Dániel élete és munkái. Bp. 1891; CSANDA Sándor: A törökellenes és kuruc harcok . . . Bp. 1961, 31 — 32, 83 — 84. p; SZIKLAY László: A szlovák irodalom története i. m. 143 — 149. p; — Kiadás: MENCSIK Dániel — KLUCH János: Krman Dániel szuperintendens 1708 — 1709-i oroszországi útjának leírása. Bp. 1894, MTA. M. Tört. Évkönyvek és Naplók a XVII —XVIII. századból III. 425 — 594. p. — Ebből részletek magyarul: TÓTH Ferenc fordításá­ban: A poltavai csata — In: CSANDA Sándor: Magyar —szlovák kulturális kapcso­latok. Bratislava 1959, 136 — 140. p; Az Actus inaugurationis vexillorum . . . rész­lete SZIKLAY László fordításában. — In: KEMÉNY G. Gábor: A szomszéd népekkel való kapcsolataink történetéből. Bp. 1962, 101 —103. p. 13. In nomine Jesu: Actus inaugurationis vexillorum. To gest Poswécowáni zástaw . . . W Ziliné 1707. - BORSA-KÄFER 530; RMK II 2311; Knihopis 4421. 247

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom