AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Soltész Zoltánné: Gregor Gelbhaar bécsi nyomdász 1638. évi magyar kalendáriuma
megvásárolt kalendárium ily módon nemcsak régi magyar gyűjteményünk értékes gyarapodása, hanem a 17. századi magyar bibliofilia több szempontból is figyelmet érdemlő emléke. Az Uy Calendarium címmel közreadott kötet (RMK. I. 666a) két főrészből, naptárból és prognosztikonból áll. A naptár a B ív 6. levelének rektóján fejeződik be. Ugyanezen levél verzóján a köpölyözés és fürödésről szóló rövid fejezet, majd a B ív 7—8. levelén GELBHAAR nyomdásznak ESTERHÁZY Miklós nádorhoz intézett ajánlása olvasható. Ezt követi a Prognosticum astrologicum, majd a Sokadalmok című szokásos vásárjegyzék. A kötetet lezáró Appendix néhány magyar történelmi eseményt sorol fel „emlékezetül", amit a Rövid meghirása az egek kerekségének, s' a raytok lévő planétáknak, avagy buydosó czillagoknak című fejezet követ. A kis kötet szövege meglehetősen eltér a 17. század első felében magyarországi nyomdákban kiadott kalendáriumok szövegétől. Ez utóbbiak ugyanis a szokásos asztrológiai, mezőgazdasági és a betegségekre vonatkozó népszerű tudnivalókon kívül a legegyszerűbb olvasók tájékozódására és történeti tudatuk formálására a magyar történelem fontosabb eseményeiről is áttekintést nyújtanak. A magyarországi nyomdatulajdonosok közül különösen a kolozsvári és a lőcsei könyvnyomtatók ismerték fel korán, hogy az évenként nagy példányszámban eladható kalendárium a népszerűsítő ismeretterjesztés egyik leghatásosabb eszköze. A lőcsei BREWER-nyomda 1638. évi kalendáriuma (RMK. I. 681b) például új lapon, gondosan szedett címmel kezdődő 24 lapos Chronicát közöl, amely különösen részletesen sorolja fel az utolsó évszázadok nevezetesebb magyar történelmi eseményeit (F. D 5 —E 8 ). Hasonló tartalmú Rövid Chronica című fejezettel jelent meg a bártfai KLÖsz-nyomda 1639. évi kalendáriuma, de ebben csupán 18 lapra terjed a történelmi adatok felsorolása (RMK. I. 686a. F. B 7 —C g ). A nagyjából azonos méretű 1643. évi SZENCZI KERTÉSZ Ábrahám-féle váradi kalendárium 22 lapos Magyar Chronicát tartalmaz (RMK. I. 750, E. C 7 —E 1 ), míg a negyedrétű — tehát az előzőknél laponként mintegy négyszer annyi szöveget közreadó — 1658. évi nagyszombati kalendáriumban 10 lapot foglal el a Rövid krónika című történeti áttekintés (RMK. I. 931. F. E 4 —F 5 ). A 17. század első felében magyarországi nyomdákban megjelentek olyan kalendáriumok is, amelyek krónika című fejezetet nem tartalmaznak, viszont Magyarországra és a szomszédos tartományokra vonatkozó politikai-gazdasági jellegű jövendöléseket közölnek. FARKAS Imre csepregi nyomdász 1635. évi kalendáriumának Némely tartományoknac állapattyokrul című fejezete Magyarországról, Csehországról, Morvaországról, Ausztriáról és Sziléziáról publikál jövendölést (RMK. I. 641). A krakkói Nicolaus ZORAWSKY összeállításában Tejfalun kiadott 1638. évi kalendáriumban ugyanez a fejezet előbb a nagy és kisebb Lengyelországra, majd a Magyarországra és a fent említett egyéb tartományokra vonatkozó jövendöléseket közli (RMK. I. 685). Ezt a sorrendet követi az ugyancsak krakkói eredeti után készült 1629. évi pápai kalendárium megfelelő szövege (RMK. I. 585). A két utóbbi kalendárium egyébként magyar történeti áttekintést is közread, de nem önálló fejezetként, hanem a naptárban, a lapok alján folytatólagosan szedve. A magyar vonatkozású szövegrészletek szempontjából új típust képvisel az 1624. évi debreceni kalendárium, amely az Egy-néhány országokról és tartományokról szóló fejezetén kívül 11 lapos Rövid Chronicát is tartalmaz (RMK. I. 535a. F. D 3 —D s ). Lényegében ehhez a típushoz tartozik az 1631. évi kassai kalendá206
