AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: Nyomtatványok Manlius kötéstábláiban
hat soros pedig az 1500. és 1501. sorok között. így a MANLius-féle kiadás teljes terjedelme 503 versszakban 1509 sor lehetett a SziLÁDY-féle 502 versszak 1506 sorával szemben. Ha a szöveg terjedelmét a feltételezett módon vesszük teljesnek, ebből viszonylagos egyértelműséggel rekonstruálhatók a MANLIUS által készített kiadvány még mindig ismeretlen részei. Egy-egy lapra átlag 15 sor szövege került rá. Figyelembe kell venni még az öt rész (pars) címsorának, továbbá a másodikötödik résznél az ezt követő latin nyelvű argumentumnak helyigényét is. Ezek alapján az első ív első lapján a címlap szövege foglalt nyilván helyet, amelynek háta üres lehetett. Az első rész (1—213. sor) a második levél rektóján (A 2 a) kezdődhetett és ugyanennek a füzetnek utolsó lapján (A 8 b) fejeződött be. A második rész (214—501. sor) a második füzet első lapján kezdődve a harmadik füzet második levelének verzóján (C 2 b) érhetett véget. A harmadik rész (502—855. sor) kezdete a C 3 a lapon fennmaradt, akárcsak a befejeződése a D 6 a lapon. A negyedik rész (856—1284. sor) eleje ugyancsak előkerült a D 6 b lapon, míg vége a hatodik füzet negyedik levelének rektóján (F 4 a) lehetett. Az utolsó, ötödik rész (1285— 1506. sor) ugyanennek a füzetnek következő lapján kezdődött (F 4 b) és a hetedik füzet negyedik levelének rektóján (G 4 a) érhetett véget. Ennek az utolsó füzetnek terjedelme feltehetően eltért a többitől, és csak fél ívet, vagyis négy levelet tartalmazhatott. Az utolsó (G 4 b) lap vagy üres volt, vagy kolofont, ill. záródíszt viselhetett. A MANLius-féle Eurialus és Lukrécia kiadás terjedelme tehát a korábban feltételezett 81 40—48 levéllel szemben valószínűleg 52 levél volt. A soproni táblákból kibontott nyomtatványtöredékek közül utolsónak maradt az a három levélpár, amely ugyancsak az 1604. esztendőre szóló naptár kötéséből került elő. Ezek egy magyar nyelvű verses história nyomtatott kiadásából annak három füzetének külső leveleit tartalmazzák. így szerencsés módon fennmaradt annak címlapja is a következő szöveggel: „História Croesi Lydiorum regis ex Herodoto antiquissimo historiographo diligenter collecta. — Croesusrol lydiaiaknak Icirallyarol való história, Herodotusbol kiszedetett. Ez vilagy birodalmaknak alhatatlan es hirtelen változandó allapattyokrol. Ad notam: Árpad vala fö az capitansag. Nyomtattatot Kerezturat Manlius Ianos által anno MDXCIX" (9. ábra). A címlap háta üres. Az első levéllel összefüggő nyolcadikon, továbbá a B-jelzésű második füzet első és nyolcadik, végül a C-jelzésű harmadik füzet első levelén, vagyis e négy levél összesen nyolc lapjának mindegyikén 25—25 sornyi versszöveg található. A harmadik füzet utolsó levelének rektóján felül két sorban fejeződik be ez a história. A „Finis" „Epigrammata in históriám Croesi" feliratú 14 sorban hét latin nyelvű distichon követi, amelynek végén „Nicolaus Boregetö Debrecinus" neve. áll. Az utolsó lap ismét üres. A négysoros versszakokban előadott história irodalomtörténetünkben korábban teljességgel ismeretlen volt, így helyes, sőt szükséges is, hogy annak szövege az említett distichonokkal együtt teljes terjedelmében az alábbiakban közlésre, kerüljön. Io égessek es el Valtozandok, Nagy hertelen betegségre valandok, Ez kett dolog ayanlya gazdagságot, 81. Vö.RMNy 704. 190
