AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

II. A könyvtári munka elvi és gyakorlati kérdései - Kastaly Beatrix: A hírlap restaurálás néhány kérdése, különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtár állományára

lehet lemérni, így az eredeti állapotot vizsgáló mérések elvégzése után kialakult kép tükrözheti állományunk helyzetét a legfontosabb mutatók alapján. Az álta­lánosítás természetesen csak kellő nagyszámú és széles időszakot felölelő minta vizsgálata esetén lehetséges. 1820—1973 között megjelent (Magyarországon, ill. Csehszlovákiában, Romániában és az USA-ban kiadott magyar nyelvű) hírlapok­ból választottam a mintákat; általában évtizedenként hármat (külső megjelenésre különbözőeket) sikerült összeszednem, kivéve az 1850—60-as éveket, amelyekből nem tudtam kísérletre alkalmas duplumokat szerezni. A kísérletek eredményességének megállapítása céljából a papírnak azon tulajdonságait kellett mérni, amelyek jellemzőek az öregedett 14 újságnyomó papírok állapotára, a kezelések hatására módosulhatnak és bizonyos fokig egy­mással is összefüggésben vannak. E meggondolások valamint az irodalomból és a papíripari vizsgálatok gyakorlatából ismert mérési módszerek figyelembevételével négy jellemző tulajdonság (a papír négyzetmétersúlya 15 , a fehérség mértéke 16 , a savaseág mértéke 17 , és a fizikai állapot jellemzőjekért a kettős hajlítgatások száma 18 ) mérését végeztem el, megfelelő kísérleti körülmények között. Jól ismert feltételezés és új papírok esetében bizonyított tény is, hogy a sav által okozott kémiai degradálódás a papír fizikai tulajdonságainak romlásához vezet. A mért adatok alapján meg kellett vizsgálni, hogy ez az összefüggés milyen mértékben áll fenn a használat által többé-kevésbé savas, láthatólag pusztuló papírok esetében, és az ilyen különböző összetétel, kor és külső hatások révén kialakult állapotok mennyire hasonlíthatók össze. E célból a mérések eredményeit ábrázolni kellett. Mivel a papír öregedése során az időnek igen fontos szerepe van. nyilvánvaló, hogy múlt századi papírokat nem lehetett összehasonlítani pl. 30 évvel ezelőtti papírokkal. Ezért a savasság-kettős hajlítgatási szám összefüggé­sének ábrázolásakor öt, a savasság-fehérség mértékének ábrázolásakor négy idő­szakba csoportosítottam a mintákat. Az alábbi három ábra ezeket az összefüggé­seket mutatja be. Természetesen nem került minden adat az ábrára, mert a fent említett különbségek miatt néhol nagy szórás jelentkezett. A kapott gráfikonok elemzésével néhány jelentős megállapítást lehet tenni: a) A legalacsonyabb pH-értékekhez (4,40 alatt) egy kivétellel a legalacso­nyabb (100 alatti) hajlítgatási értékek tartoznak. A kivétel (pH-érték: 4,38, hajlítgatási szám: 438) 1953-ból való, a többihez képest új; a sav még nem tudta olyan nagymértékben legyengíteni a papírt. b) A rongytartalmú papírok (1820—1875) erőssége 100—150 éves öregedés után — a közhiedelemmel ellentétben — már nem túlságosan nagy. Jelenleg^ állapotukat azonban feltehetően még hosszabb ideig megőrzik, a kismértékű 14. Öregedés: a papír — vagy más anyag — változásaira mutató összefoglaló fogalom, amely (általában negatív irányú) változások a papír és a környezet kölcsönhatása révén következnek be. 15. A papír 1 m 2 nagyságú darabjának súlya, grammban kifejezve. 16. A papír fényvisszaverő képessége, egy 100%-os visszaverő képességgel rendelkező anyaghoz viszonyítva, százalékban kifejezve. 17. Jellemzője az ún. pH-érték. A pH a vizes oldatokban jelenlevő hidrogén-ionok koncentrációjának negatív logaritmusa. Értéke vizes oldatban 0—14 lehet. Sem­leges oldatban a pH =7, savak pH-értéke 0 — 6,999..., hígok pH-értéke 7,0. ..1 — 14. 18. Megmutatja, hogy a papír meghatározott terhelés (200—1000 g) mellett, 156 fok­ban, percenként 200-as sebességgel hajlítgatva, hány dupla hajlítást bír el elsza­kadás nélkül. 131

Next

/
Oldalképek
Tartalom