AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Soltész Zoltánné: A Régi Nyomtatványok Tára állományának gyarapodása. 1961—1970

Magyar nyelvű „unikum"-aink közül néhány irodalomtörténeti jelentőségű töredék érdemel még említést. Eddig nem ismert 16. századi magyar históriás ének részletét őrizte meg DOBOZI VERES Mihály História az ó Ádámnak eleséséről című művének töredéke (Kolozsvár, 1634. RMK I. 636a). ILOSVAI Péter Insignia duella. . . Nicolai Tholdi című históriás énekének töredéke (Kassa, 1620, RMK I. 500a) a Toldi monda ma ismert első kiadása.

18 A BOD Péter által említett 1574-es kiadásból (RMK I. 104) ugyanis példány nem került elő.

19 Az egyik legnépszerűbb 16. századi bibliai históriának, ILLYEEALVI István Jephtajának két levélnyi töredéke eddig ismeretlen kiadást képvisel (RMK I. 500b).

20 Az Európa-szerte elterjedt széphistóriák magyar átdolgozásainak sorát gazdagítja a Leucippe és Clitophon széphistória két kiadásának töredéke (Lőcse, 1627-1630 között, RMK I. 570b, illetve Kassa, 1620 körül, RMK I. 1590a),

21 valamint GYERGYAI Albert Árgirus-históriájának. lőcsei töredéke az 1627-1630 közötti évekből (RMK I. 570a). Az 1635. évre szóló kolozsvári Kalendáriumból (RMK I. 646a) 26 levél töredékei maradtak fenn.

22 A XVI. századi protestáns énekköltészet fontos és ritka emléke HUSZÁR Gál A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok című kötete (Komjáti, 1574. RMK I. 113a). Imádságokon és az evangélikus liturgia szertartási előírásain kívül a magyar nyelvű vallásos énekgyűjtemények két típusát egyesíti: I. része a luteránus liturgia énekeiből álló gradual, II. része vallásos népénekeket tartalmazó gyülekezeti énekeskönyv. SZABÓ Károly nem látott példányt belőle, s így SZEGEDI Gergely énekeskönyvének két csonka kiadásában vélte felismerni (RMK I. 332). HUSZÁR Gál énekeskönyvét 1881-ben FLÓRIÁN Jakab ismertette az eperjesi evangélikus kollégium akkor unikumnak tartott példánya alapján.

23 1912-ben még SZTRIPSZKY is csupán ezt a példányt említette,

24 pedig akkor már a Széchényi Könyvtár birtokában volt a NAGY István gyűjteményéből származó csonka példány, amelyet SZABÓ Károly BEJTHE István énekeskönyveként írt le (RMK I. 355).

25 Ez a címlap nélküli kötet a 107. levéllel kezdődik, s a II. kötetből mindössze néhány levelet tartalmaz. Az 1967-ben megvásárolt példány DR. KOVÁCS Sándor evangélikus püspök hagyatékából került az Országos Evangélikus Könyvtárba. Ez a példány az énekeskönyv II. részének CXXVL leveléig teljes, címlapja is ép. Régebbi tulajdonosáról a címlapra írt „Ex libris Sigismundi Syrmiensis" bejegyzés tájékoztat. PATHAI BARACSI János református püspök Tánc felboncolása (Debrecen, 1683. RMK I. 1296) és GYULAI Mihály Fertelmeskedö s bujálkodó tánc jutalma (Debrecen, 1681. RMK I. 1255) című munkája a didaktikus jellegű XVII. századi irodalom emléke. Mint DECSI Gáspár hasonló tendenciájú és témájú prédi18. CSANDA Sándor: Ismeretlen régi kassai magyar nyelvű nyomtatványok. = Magyar Könyvszemle. 1970. 381-382. 1. 19. BOD Péter: Magyar Athenas. [Nagyszeben], 1766. 120. 1. — RMNY 338. 20. CSANDA i. m. 381. és 387. 1. 21. SÁNDOR István: Töredék Leucippe és Clitophon széphistóriájának egy ismeretlen kiadásából. = Magyar Könyvszemle. 1964. 354—362. 1. — CSANDA i. m. 381. és 384—387.1. 22. FAZAKAS i. ni. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, 1967. 333. 1. 83. sz. 23. Magyar Könyvszemle. 1881. 246 — 247. 1. 24. SZTRIPSZKY I. 15. 25. KELECSÉNYI Ákos: Három XVI. századi énekeskönyv. = Magyar Könyvszemle. 1964. 262-264.1. RMNY 353. 222