AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)
II. Nemzetközi könyvtári élet - Gombocz István: Az IFLA Nemzetközi Kiadványcsere Bizottságának 40 éves működése
A következő évben Helsinkiben az elnök ismét olyan beszámolót terjesztett elő, amely némi történeti visszapillantás után elvi kérdéseket is érintett. 23 Az IFLA ekkor először tűzött ki ún. főtémát, ehhez a Bizottság is csatlakozott, amennyiben az említett tanulmány vázolta a nyelvek különbözősége folytán keletkezett nehézségeket: amíg azonos kultúrkörbe tartozó Országok állnak kapcsolatban, addig a nyelvi korlát alig merül fel. A „kis" országokkal folyó csere során nemcsak az a zavaró, hogy a „nagy" országokban a kevéssé elterjedt nyelveket nem értik, hanem az is, hogy a „nagy" országok nyelvei a kisebb országoknak csak az elitjéhez jutnak el. Újabban mindez még nagyobb hangsúlyt kap azáltal, hogy fokozódik az érdeklődés a fejlődő országokkal folytatandó csere iránt. Érdekes megoldás lenne annak a XIX. századi gyakorlatnak a felújítása, ha a fejlődő országok a kapott irodalomért cserében nem könyveket, hanem pl. néprajzi tárgyakat, vagy egyéb kulturális objektumokat adnának. A határozatok ezeket az elméleti kérdéseket nem érintették, hanem kimondták, hogy a már Rómában javasolt Honoré-féle kísérőjegyzék szabványát hozzászólás végett körözni fogják, felkérik a csereközpontokat a koordinálás kérdésének tanulmányozására és javasolták az UNESCOnak, hogy a Cserekézikönyv legközelebbi kiadásában milyen részletesebb adatokat közöljön a cserére felajánlott anyag típusairól, periodicitásáról stb. Az IFLA 1963-ban elfogadott új Alapszabályai értelmében minden szekciónak és bizottságnak elnököt és titkárt kellett választania. A Cserebizottság megerősítve az eddigi elnököt, S. HoNORÉt kérte fel a titkári feladatra és kimondotta, hogy ugyanezt a javaslatot fogják továbbítani GOMBOCZ Istvánhoz (Magyarország) is. A hivatalos kiadványok cseréjének Albizottságához C. C. REINING (Egyesült Államok) tanulmányt adott be a Library of Congress és az afrikai államok közötti hivatalos cseréről. E javaslat következménye lett az Albizottság afrikai akciója és ekkor határozta el az Albizottság azt is, hogy egy általános kérdőívvel felméri a hivatalos kiadványok cseréjének helyzetét az egész világon. Az 1966. évi hágai ülésre nem készült központi jelentés. Alig érkeztek hozzászólások a koordinálásra vonatkozó korábbi felszólításra, ezért a Bizottság újból kérte a tagegyesületeket, hogy foglalkozzanak ezzel a témával. A hágai Évkönyv közölte S. HONOKÉ tervezetét a szabványosított kísérőívre. 24 A végleges forma kidolgozását a következő ülésre halasztották. Új akcióba is belefogott a Bizottság: elhatározták, hogy vizsgálat tárgyává teszik a nemzetközi kiadványcsere gazdasági vonatkozásait. Itt Hágában hangzott el először az a kívánság, hogy az UNESCO Egyezmények megkötésének 10. évfordulóján a csere szakértői ismét tartsanak olyan szakértői értekezletet, amilyen annakidején Budapesten zajlott le nagy sikerrel. Hágában egyébként tisztújítás is történt: J. DAKGENT lemondott, helyette S. HONOKÉ lett az új elnök. GOMBOCZ István megkezdte titkári működését, rajta kívül titkárnak választották még M. SCHXLTMAN asszonyt, a hágai csereközpont vezetőjét is. Az Albizottság elhatározta, hogy egy belga dokumentációs központra bízza az afrikai hivatalos anyag központi katalógusának felállítását. Angol kezdemé23. DAEGENT, J.: Le rőle des échanges internationaux de publications dans la cooperation internationale. = Actes . . . 31e session, Helsinki, 1965, La Haye, 1965. 114—118. 1. 24. HOJSTORÉ, S.: Projet de bordereau d''envoi de Uwes pour les échanges — Draft of a dispatch note for book exchanges. = Actes . . . 32e session, La Haye, 1966. 99—100. 1. 9S
