AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)
Haraszthy Gyula: Dezsényi Béla 1907—1972
DEZSÉNYI BÉLA 1907-1972 Halkan, csendesen járt közöttünk, szerénységénél csak tudása volt nagyobb. 40 éven át élt és dolgozott a Nemzeti Könyvtárért; a Hírlaptár vezetője, a könyvtár főosztályvezetője, Evkönyvünk szerkesztője volt, egyik irányítója annak a tudományos munkának, mely az Országos Széchényi Könyvtárnak valódi megbecsülést, rangot adott. Az Árpád-gimnázium eminens tanulója Óbudáról indult pályájára. S oda tért vissza az óbudai temetőbe az a kitűnő ember, az a tudós, aki a közbenső csaknem félévszázad alatt beírta nevét a magyar tudomány- és könyvtörténet lapjaira. Merre vezetett útja ? Érettségi után az egyetem Bölcsészettudományi Karának francia—német szakos hallgatója lett, a nagyhírű Eötvös-Kollégium tagja. Az indulás indítás is volt; az európahírű intézmény a francia—latinos műveltség elkötelezettjévé tette, szellemi horizontja széles távlatokat kapott. Ez egyúttal igazi demokratává is formálta, világnézetében és magatartásában egyaránt. Franciás irodalmi műveltsége Goethe és Schiller életművének átélésével egészült ki. így utazott a fiatal tudós világot látni: a budapesti egyetem után Genf egyeteme és könyvtárai fogadták be. S később, már a Nemzeti Könyvtár munkatársaként dübörgött alatta a rajnai híd: Franciaország, Hollandia és Belgium könyvtárait és tudományos intézményeit látogatta meg. A szerény, fiatal tudós egyike lett legszélesebb látókörű könyvtártudósainknak. Genf és Párizs, Amszterdam és Brüsszel tudást és élményt adhatott, de nem pótolhatta a hazát, a magyar élet légkörét, a hazai művelődésért való állhatatos