AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

I. Az OSZK 1970-197l-ben - Papp István: A Könyvtártudományi és Módszertani Központ tevékenysége. 1970—1971

tük meg rövidebb, a kézi lyukkártyákról szóló tanfolyamunkat, s több kiadványt jelentettünk meg, illetve készítettünk elő a gépesítés különféle területeiről. A gépesítési törekvésekhez szorosan kapcsolódott a könyvtári munkaszervezés kérdéseinek gondozása. Kis füzetet jelentettünk meg a könyvtári munkaszervezés alapfogalmairól, módszereiről. Közzé tettük 15 nagykönyvtár munkanormáit; e kiadványt elsősorban igazgatási-szervezési segédletnek tekintjük. Elkészítettük egy egyetemi és egy megyei könyvtár munkaerőmérlegét, s összeállítottuk a kisebb vállalati szakkönyvtárak műveletkataszterét. Az állománygyarapítási kooperációban a KMK-ra az ösztönző, javaslattevő, a közös tapasztalatokat feldolgozó szerep esik. Többé-kevésbé rendszeres kapcsolatban álltunk az egyes kooperációs körökkel. Szorgalmaztuk a műszaki körök megalakulását; az OKDT elé terjesztettük a kooperáció helyzetét, s a fejlesztési irányokra vonatkozó javaslatokat; tanulmánygyűjteményt publikáltunk a hazai tapasztalatokról. Egyre inkább megerősödött az a fejlődési tendencia, amely a szűkebb állománygyarapítási kooperáció felől a tágabb értelemben vett, a könyvtári munkák és szolgáltatások egészét átölelő szakterületi kooperáció felé mutat. Ebben a felfogásban indultak a társadalomtudományi információs rendszer kialakítását célzó munkálatok, amelyekben tevékenyen részt vettünk. Erősödött a KMK-n belül folytatott kutatási tevékenység, de a kutatásszervezést illetően lényeges előrehaladást nem tudtunk felmutatni. Ebben a vonatkozásban a kutatások regisztrálására korlátozódtunk továbbra is; a jövőt illetően azonban biztatónak látszik az a kutatásszervezési elképzelés és országos kutatási terv, amelyet az OKDT 1971-ben vitatott meg, s amelynek kidolgozásában közreműködtünk. Ezen az alapon a KMK aktívabb szerepet játszhat a kutatások szervezésében, egyes központi témák gondozásában. Saját kutatásainkat elsősorban az olvasás- és könyvtárszociológia területén folytattuk. Megkezdtük egy nagyobb szabású, a könyvtár pedagógiai lehetőségeit és határait kutató vállalkozás előkészítését. Indultak olyan vizsgálódások, kísérletek is, amelyek az irodalmi ízlésszint fejleszthetőségére, a szépirodalmi művek befogadására, a lektűrolvasásra vonatkoznak. Feldolgoztuk a vidéki értelmiségnek a könyvtárakhoz fűződő kapcsolatait. A Népművelési Intézettel közösen három járási székhelyen megvizsgáltuk a könyvtárnak és a művelődési otthonnak a lakosság művelődésében betöltött szerepét. Az Országos Pedagógiai Könyvtárral együtt hozzákezdtünk a pedagógusok olvasási, tájékozódási, könyvtárhasználati szokásainak feltárásához. Kutatásaink másik irányát jelentik a szakirodalmi ellátottsági vizsgálatok. Lezártuk az állam- és jogtudomány, a szociológia és a lélektan terén folytatott munkálatokat, s az építésügy és a geológia terén az adatgyűjtés fázisát fejeztük be. Osztályozáselméleti kutatásunk keretében a magyar folyóiratcikkek címeinek logikai és nyelvtani elemzéséből kiindulva kívánunk tárgyszóalkotási következtetésekhez, illetve a szókapcsolatok általánosítható összefüggéseihez jutni. Jellemző volt a tárgyalt időszakra a szakszervezeti könyvtárügy problémáinak intenzív jelentkezése. A Szakszervezetek Országos Tanácsa felkérésére javaslatot dolgoztunk ki a szakszervezeti könyvtárpolitika koncepciójára, majd ennek alapján kimunkáltuk a szakszervezeti könyvtárak követelményrendszerét és fejlesztési irányelveit. Ez utóbbi 1971-ben jelent meg a SZOT Elnökségének ajánlásaként. Ehhez az alapvető dokumentumhoz csatlakoztatva tették közzé a szakszervezeti könyvtárak állományalakításával foglalkozó irányelveket is, és megkezdődtek az új szervezeti és működési szabályzat munkálatai. A SZOT 78