AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

I. Az OSZK 1970-197l-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár 1970—1971. évi működése

években tovább nőtt. A helyzet sürgős megváltoztatása könyvtárunk egyik legfontosabb feladatává vált. Mivel a könyvtári továbbképzés ügye országosan megoldatlan, de a nemzeti könyvtár speciális jellegéből következően is, a továbbképzést saját kereteinken belül végeztük. E feladatkör ellátását 1970-től többé már nem szakszervezeti, hanem intézeti szinten szerveztük meg. A továbbképzés alapját három szakkör alkotta: a külföldi könyvtári szakfolyóiratokat referáló kör, a muzeális-történeti szakkör és a tájékoztató-bibliográfiai szakkör. Sikeres és hasznos vállalkozás volt a könyvtárosi szakképesítéssel nem rendelkező, valamint a Széchényi Könyvtárban még csak rövidebb idő óta dolgozó munkatársak részére szervezett OSZKismereti tanfolyam. Ez a továbbképzési forma részben előadásokkal, részben helyszíni látogatásokkal törekedett a könyvtár szervezetéről, munkájáról és feladatairól áttekintést adni. 1970-ben 57, 1971-ben 52 dolgozó kapott tudományos munka végzésére heti 8, illetve 4 óra kutatóidőt. A kutatási témák kétharmada könyvtártudományi tárgyú volt. Közülük továbbra is kiemelt kutatásként szerepeltek a könyvtárunk történetével foglalkozó kutatások. E tudományos munkák eredménye többnyire szakfolyóiratokban és könyvtárunk évkönyvében megjelent tanulmányokban mutatkozik, de jelentkezik a rokon intézmények bibliográfiai tevékenységében, kritikai kiadásokban, sőt önálló könyvek formájában is. A könyvtárban folyó szakmai munka irányítására, illetve koordinálására több — osztályok feletti — szakmai bizottság működött. Különösen kiemelkedett az 1970-ben életrehívott Hungarika-Koordinációs Bizottság, mely DR. HARASZTHY Gyula vezetésével a hungarika-dokumentáció terén szükséges koordinációs feladatokat látta el. A Segédkönyvtári Bizottság DR. PAJKOSSY György irányításával az intézet segédkönyvtárainak koordinált fejlesztését biztosította. A Gépesítési Bizottságot 1971-ben Gépesitésfejlesztési Bizottsággá szervezték át. Az ÓVÁRI Sándor főosztályvezető vezetésével működő bizottság feladata a könyvtár gépesítési szükségleteinek meghatározása évenként és távlatilag, figyelemmel kísérve a könyvtár birtokában levő gépek működését, valamint az anyagellátás és karbantartás problémáit. Gépi felszerelésünket több jelentős vásárlással sikerült korszerűsíteni. A Bibliográfiai Osztály munkáját nagyban segítették az elhasználódott Vary-Typer írógépek helyett beállított IBM-szedőírógépek, a katalóguscédulák előállításának minőségi javulását eredményezte az Adréma-üzemnek új gépekkel való ellátása. Beszereztünk korszerű másoló- és sokszorosító gépeket (Apeco, Pyloris, OCEmásológépek, a már említett Rank-Xerox 914-es másolóberendezés, Romayor, Multilith-sokszorosítók), két lyukszalag-írógépet, számoló- és villanyírógépeket. Űj gépekkel gyarapodott Mikrofilmtárunk is (Kiton előhívó, Depue felvevőgép, Ozakop-mikrofilm-másoló, Durst-nagyítógép, mikrofilm leolvasók). * Nemzetközi kapcsolataink tovább fejlődtek, elsősorban a szocialista országok társintézményeivel. A kelet-berlini Deutsche Staatsbibliothekkai 1970-ben a kiadványcsere-tevékenységet a kölcsönös kívánalmak figyelembevételével szabályozó új megállapodást kötöttünk. Szélesebb körű, a kapcsolatok változatos formáit felölelő egyezményt írtunk alá a csehszlovákiai Matica Slovenskával 53