AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

I. Az OSZK 1970-197l-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár 1970—1971. évi működése

időszak felszabadító hadjáratának eseményeiről tudósítanak. Magyar várak, városok látképeinek sorozata miatt becses kötet a Gaspar BOUTTATS rézmetsző kiadásában 1688-ban Antwerpenben megjelent Description exacte des royaumes de Hongrie et Dalmatie. Ritka eset, hogy ilyen fontos és gazdagon illusztrált magyar vonatkozású mű sem könyvtárunk régi állományában, sem APPONYI Sándor Hungarica-gyűjteniényében nem volt meg. A Kézirattár kiemelkedő beszerzése két nagyterjedelmű, nemcsak irodalmi értéke, hanem általában történeti forrásértéke következtében is jelentős hagyaték: BÖLÖNI György és felesége, valamint SZABÓ Pál hagyatéka. További hagyatékok: TÓTH Béla író, újságíró levelezése, DIVÉKY Adorjánnak a lengyel—magyar kapcsolatok történetírójának tudományos hagyatéka; KRÚDY Gyula levelezése és egyéb kéziratai, a filológus RÉVAY József és KELETI Artúr hagyatéka. Utóbbi a festő GULÁCSY Lajos ismeretlen levelezését és irodalmi műveit is magában foglalja. A kódexek száma egy 1500 körüli VERGILIUS kódex-szel gyarapodott. Említésreméltó egy I. ISTVÁN legenda töredéke a 14. századból. Az egyedi beszerzések közül értékesebbek BÁTHORI István egy levele WESSELÉNYI Ferenchez, PETŐFI István néhány levele, GARIBALDI sajátkezű sorai egy magyar emigránshoz, KOSSUTH Lajos hét levele TOULMIN-SMITH angol publicistához, ADY csúcsai életéről beszámoló CsiNszKA-levelek, MÓRA Ferenc hatvan levele. A zenei kéziratok LISZT Ferenc, WEINER Leó és VECSEY Ferenc autográfjaival gyarapodtak. Egy szerencsés vétel 16—17. századi nagyértékű zenei kézirategyüttesünket, az ún. Bártfai Gyűjteményt egészítette ki. A színháztörténeti anyag NÉMETH Antal hagyatékából származó dokumentumokkal, a Nemzeti Színház irattári anyagának további részletével és eredeti díszlet- és jelmeztervekkel egészült ki. (CSELÉNYI József, MÁRK Tivadar, JÁNOSKUTI Márta, GOMBÁR Judit stb. művei.) Jelentős volt az első világháborút megelőző korszak színlap-szaporulata is. A Térképtárnak GÖNCZY Pál ma már ritkaságszámba menő falitérképműveiből sikerült megszereznie egy példányt (A magyar szent korona országainak fali abrosza . . . Pest, 1871. 189 x 158 cm). Az időszaki kiadványok közül megemlítjük SCHILLER ritkaságnak számító Die Hören c. folyóiratát és a Szovremennik (1836—1846) reprint kiadását. A magyar anyagból értékesek az 1919-es lapok, a két háború közti időszak emigrációs sajtójából beszerzett szórványszámok, Az Ember c. New York-i politikai hetilap (1942—1943), Kossuth Hírlapja (1848) és egy világháborús újság (Tábori Újság 1914—1915). Mikrofilmen szereztük meg a Times hiányzó évfolyamait (1785— 1891, 1903-1908, 1942-1946). A véletlennek köszönhetjük az 1971-es év egyik legjelentősebb gyarapodását: egy közelmúltban vásárolt, magyarországi provenienciájú ősnyomtatvány restaurálásakor a kötéstáblából került elő egy Zsigmond-korabeli, többszólamú kottákkal beírt töredék. A több lap terjedelmű, valószínűleg a Felvidékről származó kotta zenei jelentősége páratlan: a magyarországi többszólamú éneklés korai bizonyítékát szolgáltatja. Ugyanakkor mint nyelvemlék is felbecsülhetetlen értékű: egy négysoros magyar verset, az Ó-magyar Mária siralom után korban második legrégebbi magyar lírai emlékünket tartalmazza. E felfedezés tudományos jelentőségét azóta számos publikáció, akadémiai ülés tárgyalta, s a nagyközönség körében a tömegkommunikációs eszközök (sajtó, rádió, televízió) ismertették. 41