AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)
IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: Magyarország az I. világháború előtti negyedszázad angol nyelvű kiadványaiban
lakosság 75%-át és ez vitathatatlanná teszi majd az állam magyar jellegét. Miután Ausztriában a német elem aránya csökken, így a jövőben a Monarchia súlypontja, a Közép-Duna vidékének vezetője csak „a földrajzilag és jogilag Magyarországhoz tartozó" Bosznia-Hercegovinával és Dalmáciával megerősödő Magyarország lehet — hangzik a nemcsak imperialista szándékról, de naivitásról is árulkodó következtetés. Ez a nézet azonban nem állt egyedül. A választójog körül ekkoriban zajló huzavona szempontjából érdekes AJTAY érve: híve az általános választójognak, mert az írni-olvasni tudáshoz kötve ezzel növekedni fog a magyar elem befolyása, amely pillanatnyilag a 413 választókerületből csak 230-ban alkotja a választók többségét. Az időközben magyar állampolgárságot felvett és professzorrá kinevezett YOLLAND továbbra is kivette részét a magyar politika védelméből. Az 1908. évi londoni magyar kiállítás kapcsán rövid könyv ismertette a magyar nevelésügyet (iskolák, egyetemek, múzeumok, könyvtárak stb.), 63 ezt YOLLAND fordította angolra, de lehet, hogy megírásában is részt vett. A bírálatok kapcsán hivatkozik a nemzetiségi és vegyes iskolák nagy számára, a magyar nyelv tanulásának önkéntes voltára és hasznosságára. 64 A koalíciós korszak sikeres (1912-ig öt kiadást megért) vállalkozása volt a Központi Statisztikai Hivatal elnökének, VARGHA Gyulának rövid ismertetője Magyarország politikai, földrajzi, gazdasági, egészségügyi, hadügyi stb. viszonyairól. 65 A nemzetiségi kérdés kiéleződését és ennek az európai közvéleményben kiváltott visszhangját az „agitátorok" tevékenységének tudja be, akik kihasználták a horvátokkal megromló viszonyt és az uralkodóval támadt konfliktust. Bár hangsúlyozza a magyarok és nemmagyarok múltbeli harmonikus együttélését, célként az önkéntes és teljes asszimilációt jelöli meg, mint ami ,,az egész emberiségnek felbecsülhetetlen szolgálatot fog tenni". A magyar kultúra fölényét emlegetve kijelenti, hogy a nemzetiségi kultúráért folytatott munka ,,merő energiapocsékolás". Elismeri, hogy a sajtó egy része soviniszta, de megnyugtatásul hozzáteszi, hogy a való életben nincs sovinizmus. Munkájának ezt a részét „a nagy brit nemzet együttérzésére" való apellálással zárja. A munka többi része az itt idézettnél jobb, mégis csodálkoznunk kell, hogy az akkori Magyarország ilyen propagandával, önmaga ellen szállítva az érveket, remélt sikert aratni a liberálisan gondolkodó (vagy legalább önmagának ebben tetszelgő) brit közvéleménynél. Ha sok olvasója nem is lehetett, mégis több eséllyel próbálkozhatott a magyar ügy népszerűsítésével az ifjabb ANDRÁSSY Gyula, aki A magyar állam megmaradásának és alkotmányos szabadságának okai c. háromkötetes munkájának 1619-ig terjedő részét angolul is megjelentette. 66 Ez a munka szinte az angol és 63. Education in Hungary. Bp. 1908, Hornyánszky. 260 1. (Publications of the Royal Hungarian Min. of Religion and Public Instruction.) YOLLAND szerzősége mellett egyetlen adat szól, a SZENTKIRÁLYI József által összeállított YOLLAND bibliográfia. = Angol Filológiai tanulmányok. II. 1937. 9—17. 1. 64. Uo. 202. é. k. 1. 65. Julius de VARGHA : Hungary. A sketch of the country, its people and its conditions. Transl. by A. Yolland. Bp. 1908, Athenaeum. 80 1. 2nd ed. 1908., 3rd ed. 1910., 4th ed. 1911., 5th ed. 1912. 66. Julius ANDRÁSSY: The development of Hungarian constitutional liberty. Transl. by C.A. and Ilona Ginever. London, 1908, Kegan Paul, Trench Trübner and Co. 4641. — A munka sajtó alá rendezésében ANGYAL Dávid is részt vett. ANGYAL Dávid: Emlékezések. London, 1971, Szepsi Csombor Kör. 146. 1. 418