AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)
IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Bata Imre: A Válasz sorsának alakulása 1934 után
neki dobtuk oda (Sárközinek, — B. I.) a szekérroncsot. Összerakta, ezzel jártuk meg a következő, a legnehezebb és legeredményesebb útszakaszt." Május 23-án kelt NÉMETH Imre levele, másolata a hagyatékban 14 , amely így szól: Kedves Gyulám! Megnéztem a dolgokat, amik az átírással és engedélyezéssel stb. kapcsolatos eljáráshoz szükségesek. Sajnos ezt csak személyesen lehet majd megcsinálni a városháza sajtóosztályán. Éppen azért arra kérlek Benneteket, hogy kedden délelőtt 11 és 12 között, vagy 1 óra tájban keressetek fel, hogy megbeszélhessük a dolgokat. Nekem reggel okvetlenül el kell utaznom és éppen azért arra kérlek Benneteket Gyurkaval együtt, várjatok türelemmel, a jövő héten annál nagyobb gőzzel állok rendelkezéstekre. Szeretettel ölel: (a másolatról az aláírás hiányzik) Ügy látszik azonban, hogy a lap átírására nem került sor. Megmaradt NÉMETH Imre felelős kiadónak, s a lapengedély is a nevén. Milyen meggondolás indokolja e döntést, ILLYÉS bizonyosan emlékeznék rá. Feltehetően nem akarták bonyolítani dolgukat az átírással; NÉMETH Imre pedig vállalja a lapot továbbra is, s nem is árt, ha éppen az ő nevén van a lapengedély, az övén, aki meg tudta azt szerezni, s nyilván meg is tudja tartani. SÁRKÖZI személye viszont egyben tudja tartani a széthúzókat. Ellene nincs kifogása azoknak sem, akik mostanra a lap programjának politikus jegyeit alakítják, 15 azoknak sem, akik irodalmi lapnak tekintik a Választ 16 ; de SÁRKÖZI személye még NÉMETH Lászlót is odaköti a laphoz, holott neki van a legnagyobb konflikusa a Válasz törzsgárdájával. 17 Most lesz a lap igazán a nemzedéké, azé, amelyiknek NÉMETH László már a harmincas évek elején orgánumot akart szer14. NÉMETH Imre levele ILLYÉS Gyulához. Uo. 15. A debreceni Válasz politikai arculatát GULYÁS Pál és NÉMETH László határozta meg. S NÉMETH László befolyása e tekintetben is dominálóbb lett. Amikor a lap NÉMETH Imre kezébe került, ILLYÉS befolyása is mutakozott. Sőt. A csoport, amelyikre a Válasz számíthatott, azzal a föltétellel vállalkozott a lapot támogatni, ha NÉMETH László befolyása nem érvényesül. A népi írók egységének elvi alapját ILLYÉS kezdi megformulázni, mint azt LACZKÓ Miklós helyesen látja. Amikor SÁRKÖZI veszi át a lapot, az egység gyakorlati feltételei is adottak már, és szükségképpen azok diktálják a Válasz politikáját, akik am úgyis akcióban vannak. FÉJA szerepe egyre növekvőben; 1937-ben pedig — a Márciusi Front ügyében — övé a diktáló hang is. 16. SÁRKÖZI, amint engedi a lap politikai, földreformos, szociológiai ihletésű arculatát kibontakozni, a Márciusi Frontot támogatja, a lap szépirodalmi anyagát az irodalom lehető legszélesebb alapján állva állítja össze. SÁRKÖZI irodalmi tekintetben a Nyugat irodalompolitikai elveit követi. 17. NÉMETH László kapcsolata a legproblematikusabb a Válasz-sz&l, fájdalmasan viseli, hogy a nemzedék ki akarja őt szorítani (?) a maga fönntartotta lapból. Már NÉMETH Imre a felelős szerkesztő, mikor — az 1935-ös januári számban — SZABÓ Lőrinc a Nyugat szempontjaival összhangban bírálja önéletírását, az Ember és szerepet. (SZABÓ Lőrinc: Németh László és szerepe. = Válasz. 1935. 60—63. 1.) Később csak jobban elmérged a lap írói és NÉMETH László között a viszony. 1937 októberében az íróperek ellen deklarációt fogalmaz a Választ támogató írói csoport, amelyet aztán MATOLCSY Mátyás olvas fel a parlamentben, november 3-án. Amikor SÁRKÖZI kéri NÉMETH Lászlót, írná alá a deklarációt ő is, a megkereső levélre válaszolva előbb panaszkodik, aztán ahhoz a feltételhez köti aláírását, hogy BARTÓK és MÓRICZ is szerepeljen az aláírók között. Panaszkodása közben jegyzi meg azt is, hogy már a nevét is csak SÁRKÖZI személye miatt engedte a lapra. 391
