AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)
IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Miklóssy János: A „halálveszélyes apathia" ellen. (Vajda János 1863-as lapkísérlete.)
Fokozott jelentőséget tulajdonít a Magyar Sajtó korábbi szerkesztősége is annak, hogy olvasói szívébe és agyába vésse: ahhoz, ami újévtől a lapnál kezdődik, neki semmi köze. I. I. [IVÁNKA Imre] vezércikket szentel e problémának. 4 A volt Határozati Párt ismertebb vezetői, TISZA Kálmán 5 , PODMANICZKY Frigyes 6 és mások pedig külön-külön a szerkesztőséghez írt leveleikben jelentik be, hogy nem a Magyar Sajtót, hanem a JÓKAI vezetése alatt induló A Hont kívánják támogatni az új esztendőben. „Összes szerkesztőségünk megválik e lap hasábjaitól" — hirdeti 1862. dec. 31-én a Magyar Sajtó „volt" szerkesztősége által aláírt Végszó a 'Magyar Sajtó' t. közönségéhez c. közlemény. * A bértollnokság rágalma nem a Magyar Sajtóval kapcsolatosan jelentkezik először VAJDÁval szemben. Ilyen mende-mondák már 1862-ben megjelent röpiratai idején is keringtek róla. Az Egri Posta r. e. jegyű munkatársa leírni sem átallotta, hogy ARISZTIDESZ alias VAJDA bizonyára „sok szép bankót" kapott munkáiért. 7 VAJDA szerint: „Irodalmunk, közéletünk története nem mutat föl oly sötét lapot, mint amelyre azon eljárás lenne följegyezve, melyet lapirodalmunk az 1863-ki 'M. S.' irányában, megindulása előtt elkövetett. Neves írók, közéleti tekintélyek odáig sülyedtek, mikép a nyilvános vita terét számításból mellőzve, hogy ezáltal is terjesszék a gyanút, a 'M. S.' szerkesztője ellen magán-úton a legalaptalanabb vádakat terjesszék. Éspedig legtöbben öntudatosan, vagyis szentül tudva, hogy az egészből egy szó sem igaz! ... A gyanúsítás mérge már a heves agitatio magaslatára lépett, és egyes összejövetelekben hirdetve lőn, hogy hazaárulás lőn a 'M. Sajtó'-ra előfizetni!" 8 (Hasonlókról számol be Tátálnéven megírt Rágalmak 9 című cikkében is.) A VAJDA és lapja ellen időről-időre kirohanást rendező KEMPELEN Győző ugyan mindezt fantazmagóriának minősíti: „a 'M. S.' mostani szerkesztőjét a subventio gyanújával senki sem illette (...) föltesszük a kormányról, hogyha béres tollakat fogad azokat ügyesebb kézben keresi." 10 Ám a szerkesztőn kívül a főmunkatárs, ZDLAHY Károly is tiltakozni kényszerül a lap irányát ért gyanúsítások ellen. „Becses lapja 175-dik számában — írja a Korunk szerkesztőjéhez — 'Politikai hírlapirodalmunk' cím alatt egy kimutatás foglaltatik, melyben a jövő évi politikai lapok, mint látszik programmjaik mértéke szerint, két oldalra vannak osztva és a Vajda János által szerkesztendő 'Magyar Sajtó' azon oldalra van állítva, ahová az 'Idők Tanúja', a 'P[esti]. Hírnök', 'Független' és 'Vezér'. Erre nézve engedje meg ön ezennel kijelentenem, miszerint (...) a jövő évi 'M. Sajtó'-nak magam is belmunkatársául ígérkeztem, anélkül, hogy (...) 4. Búcsúszavaim a „Magyar Sajtó ,,-ban. = Magyar Sajtó. 1862. dec. 24., 25. 5. Magyar Sajtó. 1862. dec. 2. 6. Magyar Sajtó. 1862. dec. 7. 7. 1862. nov. 16., Lapirodalmi szemle. V. 8. Lapunk s a lap-irodalom. = Magyar Sajtó. 1863. jan. 27. 9. üb, 1863. jan. 4. 10. Jajveszékelések és cirógatások. = Bihar, 1863. febr. 1. 372
