AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Indali György: Kultsár István és özvegye előfizetési felhívásai a Hazai és Külföldi Tudósítások tárgyában

magyar írók találkozóhelye, akinek a segédszerkesztői sorában egy ideig KÖLcsEYt is ott találjuk, mind a Tudósítások, mind pedig melléklapja, a Hasznos mulatságok hasábjain küzd a magyar nyelv jogaiért és fejlődéséért, pártolja a magyar színjátszás és a Nemzeti Színház ügyét, szorgalmazza a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, napirenden tartja az irodalom kérdéseit, sürgeti a népdalok gyűjtését. Jelentős érdeme még a lapnak az egész országra kiterjedő levelezői gárda megszervezése, az apróhírszolgálat, a tudósítás sajtóműfajának meghonosítása, a képmellékletek fejlesztése. A XIX. század első három évtizedében tehát a Hazai és Külföldi Tudósítások jelentős szerepet tölt be, s hozzájárul ahhoz, hogy Pest az ország kulturális központjává váljék. 1817-ben, nem utolsó sorban KTJLTSÁR fáradozásainak eredményeképpen, megjelenik a Tudományos Gyűjtemény, mely a nemzeti művelődés terén, ahol e korban legtöbbet lehetett tenni, minden szempontból túlszárnyalja lapunkat. 1828-ban meghal KTJLTSÁR István, s megkezdődik az özvegy tulajdonába átment lap hosszú hanyatlása. A 30-as, 40-es években új versenytársak, a Jelenkor, Pesti Hírlap, Világ, végleg háttérbe szorítják a lapot, mely 1840-től kezdve a Nemzeti Újság nevet veszi fel, s a klérus nézeteinek képviselője lesz.

2 Az Országos Széchényi Könyvtár Kisnyomtatványtárában megtalálható a lap három előfizetési felhívása. Az első 1806-ból keltezett, s benne jelenti be KTJLTSÁR a lap létrejöttét, adja meg programját és szólítja fel a közönséget előfizetésre.

3 A másodikban már a lap 1808-as évfolyamához kéri az előfizetések megújítását a szerkesztő.

4 Végül pedig több, mint két évtizeddel későbbről, 1833-ból, az újság hanyatlása időszakának kezdetéről származik KTJLTSÁR özvegyének felhívása, melyben a laphoz való hűségre kéri olvasóit.

5 A három nyomtatvány szövege adalékokat nyújt a lap történetéhez, s ugyanakkor a korabeli sajtó kiadásának és terjesztésének műhelytitkaiba is enged némi bepillantást. Számunkra az első felhívás a legérdekesebb, ez megelőzte a lap megjelenését. Ékes bizonyítéka annak a ténynek, hogy a reformkor előkészítése kulturális és ideológiai téren már a XIX. század elején folyt. Az 1800-as és 1810-es években különleges súlya volt a nyelvünk jelentőségéért, fejlesztéséért vívott küzdelemnek és KTJLTSÁR körlevelének is ez a vezérin otívuma. Hangoztatja, hogy Európa valamennyi virágzó nemzete saját nyelve elterjedésével párhuzamosan boldogult. Illő, hogy a hazafiak „a nemzeti nyelv gyarapítására erejüket egyesítsék. Ily nagy, ily boldogító célra törekedni valóságos dicsőség." A szűkebb értelemben vett nyelvművelésen túl különleges fontossága volt az 1800-as évek elején minden olyan törekvésnek, mely anyanyelvi kultúránk fejlesztésére irányult. E téren cselekedett jelentőset KTJLTSÁR is lapja megindításával. 2. A Hazai és Külföldi Tudósítások történetére vonatkozólag lásd PINTEK Jenő: A magyar irodalom története V. kötet, 5 — 46, 49—50 1. DEZSÉNYI Béla—NEMES György: A magyar sajtó 250 éve. 38 — 39 1. Bp. 1954. A magyar irodalom története. III. k. Bp. 1965. 192—195. A Nemzeti Újság történetére nézve lásd DEZSÉNYI Béla: Nemzeti Újság 1840—48. Bp. 1941. ALAPI Gyula: Kultsár István. Komárom 1911. MARKOS János: Kultsár István. Pannonhalma 1940. 3. OSZK Kisnyomtatványtár 1806 4°. 4. OSZK Kisnyomtatványtár 1807 4°. 5. OSZK Kisnyomtatványtár 1833 4°. 348