AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovics Antal aforizmái

újszerű, de hatékony gazdasági módszerek követőjének tüntetik fel.

10 Magántevékenységében nagy gödöllői és hatvani építkezései meglehetősen közismertek.

11 1771 decemberében bekövetkezett halála után a befolyása által alakított Kamarát átszervezték.

12 Eletéről, működéséről mindeddig összefoglaló, részletes monográfia nem jelent meg.

13 Érdekes, hogy történetirodalmunk szóban forgó reflexióit, gondolatait, feljegyzéseit alig vette figyelembe, noha ezeknek elég jelentős részét, körülbelül egynegyedét MÁRKI Sándor már 1889-ben közzétette egy vidéki napilapban, az Aradon megjelent Alföld-ben.

14 Felmerül a kérdés, mennyiben alkalmasak ezek a feljegyzések arra, hogy belőlük GRASSALKOVicsról képet alkothassunk? Hogy a kérdésre megfelelhessünk, a kéziratot magát kell szemügyre vennünk. A kézirat lelőhelye az Országos Széchényi Könyvtár kézirattára: raktári jelzete Duód. Hung. 3. Betűhív címe: „Gyaraki \ Gróf Grassalkovics Antal | Magyar - Országi Felséges \ Kamara Tanátsossának j Beteges és Unalmas Gondolati. | Mellyelcet \ Ä

1 Magyar nyelv tudomány - | Szeretőjének, \ Hazája Reménységének \ és Királlyá nyugodalmának | Fel-ajánlott. A következő fólió rektóján kis bevezető található a korban szokásos Ad lector

em formula magyar variánsaként Az Olvasóhoz címmel. Szövege: A* Könyveknek, és az emhe\réknek abban egy lévén a' \sorsok hogy mindeneknek | nem tetzhetnek, ezen Unal | mas gondolatok - is mást nem j reménlhetnek. De mi | vei beteges ember beteges J kedésének gyümöltsei, ugy | tettzik' mindenkoron inkább | szánakodásra mintsem rá | galmazásra méltók lesz \ nek. A szerény hangú bevezető elárulja, hogy nem csupán magáncélú feljegyzésről van szó, hanem, ha szűk kör részére is, de mégis bizonyos publicitásra szánt munkáról. A kéziratos könyvecske 58 megírt foliót tesz ki, az utolsó 6 üres oldal számozatlan. A lapokon körbefutó kb. 2 cm széles kihúzott minden oldal felé kiterjedő kb. 64 X 104 mm nagyságú margón belül van a szöveg. Az egyes aforizmák a mondat elején számozottak. Egy-egy oldalon körülbelül 17—18 sor van, egy-kéthárom, néha négy-öt aforizmával. Az egész kötet 400 aforizmát tartalmaz; ezek 4 részre oszlanak, százanként újrakezdődő számozással. Az írás kurrens, de rajzolt, a 18. század első felére valló betűtípussal. A helyesírást illetően viszont némely tekintetben bizonyos konzervatív szellemű archaizmus észlelhető. így az 6 és az ü betűknél, melyeket korábbi, 17. századi magyar nyelvű nyomdatermékek mintájára oe, ue betűk módosított formájával, ^-vel és „-vei jelöl. GRASSALKOVICS sajátkezűleg írt leveleiben, melyeket ugyancsak az Országos Széchényi 10. HERZOG József: A magyar Tcincstár háborús hitelműveletei Grassalkovics kamaraelnöksége idején. = Századok. 1924. 433-461. 1. 11. WELLMANN Imre: A gödöllői Grassalkovics uradalom gazdálkodása 1770 — 1815. Bp. 1933. 12. HERZOG József: A magyar királyi hitelfőpénztár megszervezése és működése Mária Terézia korában. = Századok. 1925. 160-177. 1. (I. r.) 13. WELLMANN Imre: i. m. részletesen foglalkozik GRASSALKOVicscsal, de elsősorban gazdasági és helytörténeti vonatkozásban. Jellemrajzát adta, részben levéltári kutatások alapján ODROBENYÁK NEP. János: Gödöllő hajdan és most. Bp. 1875. c. művében, 30— 95. 1.; életrajzáról ZÁVODSZKY Levente: A Grassalkovicsok. = Turul. 1931. 66—83. 1. c. tanulmánya. 14. Egy aradi főispán könyve. Közli dr. MÁRKI Sándor. = Alföld, 1889. 39. sz. febr. 16. 325