AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

III. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Farkas László: Szervezeti, ügyrendi és olvasószolgálati szabályzatok a kiegyezéstől az első világháború végéig. 1867—1918

állapító rendelkezését, csupán az egyes feladatok sorrendjét változtatván meg, mint arra már korábban is — a múzeumi szervezeti és szolgálati szabályzat rendelkezéseinek tárgyalása során — rámutattunk. A következő, 2. § a könyvtár állományáról rendelkezik: „A könyvtár állagát képezi: a) Könyvtár b) Kézirattár c) Levéltár d) Hírlaptár" Ez a felosztás megfelel a szervezeti és szolgálati szabályzat 4. §-ában foglalt szervezeti tagolódásnak. Az ügyrend 2. §-ának tömör felsorolását kiegészíti a 3. §, mely szerint: „1. A könyvtár külön kezelés alatti kiegészítő s gyűjteményes részét képezik: a) a régi magyar nyomtatványok 1711-ig bezárólag, b) az ősnyomtatványok 1500-ig bezárólag, c) az iskolai értesítők, d) az apró nyomtatványok, e) halotti jelentések s a nyomtatványokra vonatkozó szakkönyvtár. 2. A kézirattárban a kéziratok, könyvtáblák, a ritkább nyomtatványok [és]

22 fényképmásolatai, a fényképek matrizzái, s a kéziratokra vonatkozó szakkönyvtár. 3. A levéltárban a családok által letéteményezett levéltárak, a céh levelek, a pecsétmásolatok, a diplomatica, heraldica, sphragistica és palaeographiára vonatkozó szakkönyvtár." E rendelkezés szerint tehát gondoskodni kellett az egyes tárakban megfelelő segédkönyvtár („szakkönyvtár") létesítéséről, mely az illető tár állományának kiegészítő részét képezte. Feltűnő, hogy a Hírlaptár segédkönyvtáráról ez a rendelkezés nem szól. Az „Altalános rész" 4. §-ában intézkedett az ügyrend azokról a naplókról, katalógusokról, jegyzőkönyvekről, lajstromokról, kimutatásokról, statisztikai és egyéb nyomtatványokról stb., amelyeket az egyes szervezeti egységekben felállítani, vezetni, illetve használni kellett. Ezeknek vezetését, kezelését és használatát az ügyrend részletesen a „Munka beosztás és kezelés" című IV. fejezetben szabályozta, szervezeti egységek szerint külön-külön (37—56. §§.). Az Altalános részben volt szabályozva a könyvtári alkalmazottak hivatalos munkaideje (6—7. §§.); e szerint a hivatalos órák a könyvtár minden osztályában hétköznapokon reggeli 9 órától délután 1 óráig tartottak — „a mutatkozó szükséghez képest azon túl is" — mondja ki azonban az ügyrend 6. §-a, megegyezően az 1889. évi szervezeti és szolgálati szabályzat 5. §-ával. Ez eltérést jelentett az 1866. évi „Olvasóteremi Szabályzat" rendelkezésétől, amely szerint az olvasóterem hétköznapokon 9 órától délután 2 óráig volt nyitva. A hivatalos órák tartama alatt a könyvtár minden tisztviselője, szolgája és ideiglenes alkalmazottja köteles volt a könyvtár helyiségében „jelen lenni", de megengedte az ügyrend azt (7. §.), hogy „amennyiben a közszolgálat hátránya nélkül történhetik, a tisztviselők 12—1 óráig saját tudományszakuk művelésével foglalkozhatnak." Ez a kedvezmény nyilvánvalóan a könyvtár tudományos színvonalának emelését szolgálta. 22. A [ ]-be tett „és" utólagos téves beszúrás (lásd a 212/1889 kt. sz. ügyiratban található első fogalmazványt), melynek folytán a szöveg következetlenné, sőt zavarossá vált. 19 289